A Móra Ferenc Múzum Évkönyve, 1972/73-1. (Szeged, 1974)

T. Knotik Márta: XVIII–XIX. századi fémtárgyak és mesteremberek

A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1972—73/1 XVIII—XIX. SZÁZADI FÉMTÁRGYAK ÉS MESTEREMBEREK T. KNOTIK MÁRTA (Szeged, Móra Ferenc Múzeum) A Móra Ferenc Múzeum iparművészeti anyagából sorozatos tárgybemutatás formájában szeretnénk közzétenni az arra érdemes darabokat. A kevésszámú gyűjtemény feldolgozást nem igényel és nem is tesz lehetővé, viszont Csongrád megye iparművészeti kincsei már feldolgozást nyertek

1

. A tárgybemutatást fémtárgyainkkal kezdjük. Elsőnek a lakatoscéh ónserlegét mutatjuk be, majd a gyűjtemény legrégebbi darabjait, a lakatoscéh évszámokkal ellátott, tenyérnyi nagyságú, trébelt ezüst pajzsait

2

. Végül egy ezüst kannával ismerkedünk meg, mely nemrég került a múzeum tulajdonába. Az ezüst pajzsok javarészét, a bennük található ötvösjegyek alapján, helyi ötvösök készítették. A rajtuk levő céhjelvények meggyőznek bennünket arról, hogy a lakatoscéh lakatos és puskamíves mesterei számára készültek. E pajzsokat eredetileg a lakatoscéh fentemlített fémserlegére függesztették

3

. Úgy látszik a szegedi lakatosoknál is szokás volt, hogy az újonnan felvett mester egyéb szolgáltatás mellett a „sildet" is beadta. Az új mester egy kis ezüst pajzsot csináltatott, melyen a neve, mesterségének jelvényei és a céhbe való felvételének évszáma szerepelt

4

. Az elhalt mesterek pajzsai a céh tulajdonában maradtak, így őrződtek meg napjainkig a céh ládájában. Múzeumunk ezüst pajzsain a szereplő nevek és kezdőbetűk mögött tehát a XVIII—

XIX. században Szegeden működött lakatos és puskamíves mesterek rejlenek. Őket és az ezüstmunkák készítőit a Szegedi Levéltár és a Somogyi Könyvtár iratanyagában található mesternevekkel nagyrészt azonosítani tudtuk. Az azonosításhoz csak azokat az iratokat használhattuk fel, melyeken a nevek mellett a foglalkozás is fel van tüntetve

5

. Ezen iratokban 1750—1813-ig és 1828 évben fellelhető ötvösmesterek és a lakatoscéhbe tartozó lakatos-, puskaműves-, órásmesterek neveit és adatait táblázatban rögzítettük, melyet a függelék tesz teljessé. A táblázat a következőket tartalmazza: a mesterségek szerint csoportosított nevek elé került a dolgozat tárgyát képező ezüst pajzsok sorszáma, majd a mesterek 1 P. Brestyánszky L, Csongrád megye iparművészeti kincsei. MFMÉ. 1970/2. 2 „Adományozó a Szegedi Ipartestület" Reizner János bejegyzése a Móra Ferenc Múzeum 1899 évi leltárkönyvébe. A pajzsokat könyvében is megemlíti: Reizner /., Szeged Története. Szeged, 1900. III. 459. 1. 4-es jegyzet. Később Pataky Dénesné [Brestyánszky I.], Adatok a szegedi ötvösség történetéhez. Műv. Tört. Ért. 1957. 28.1. és P. Brestyánszky I. 1. m. 18. 1. ír róluk. 3 Vö. Csipkés K., Céhedényeink. Soproni Szemle. V. évf. 3. szám 227.1. és 4. kép. 4 Tompos E., Címeres Céhemlékek a soproni múzeumokban. Arrabona. 1968. 116. 1. és Nagybákay P., Céhek, céhemlékek Veszprém megyében. Veszprém, 1971. 38—43. 1. 5 A Szegedi Levéltárban 1003 Szeged Város Tanácsának iratai: Tanácsi jegyzőkönyvek 1717— 1830-ig; Vagyonösszeírások (Conscriptio) az 1750—57, 1760—62, 1766—69, 1773, 1776—77, 1808, 1810-es éveké Palánkból és az 1764—69, 1774—77-es éveké Fölsővárosból; 1004 Szeged Város Gazdaszékének jegyzőkönyvei 1774—1828-ig; 1021 Szeged Város Titkos Levéltára Polgárok lajstromai (ún. aranykönyv); az 1828-as összeírás. Somogyi Könyvtár: a lakatoscéh beírókönyve 1743— 1818-ig. 2* 19