A Móra Ferenc Múzum Évkönyve, 1972/73-1. (Szeged, 1974)

Bálint Sándor: A disznótartás és disznótor szegedi hagyományai

A Móra Ferenc Múzeum Evkönyve 1972—73 jl A DISZNÓTARTÁS ÉS DISZNÓTOR SZEGEDI HAGYOMÁNYAI BÁLINT SÁNDOR (Szeged) A disznó a kisparaszti, kispolgári háztartásoknak egyik legfontosabb jószága. A disznótartás szegedi múltjáról szóló régebbi adataink igen szórványosak. Az 1522. évi tizedjegyzék Disznóverő 'heréló', miskároló' családneve mintha a házi, családi nevelésre utalna, ahol nem a tenyésztésen, hanem a hizlaláson, közvetlen családi ellátáson van a hangsúly. Amíg ugyanis a ló-, marha-, juhtartásra már a középkorból aránylag bőségesen vannak adataink, addig a disznóról hallgatnak a források. Ez természetesen csak annyit jelent, hogy nem volt nagyobb gazdasági jelentősége. A törökök vallási tilalomból tartózkodtak a disznóhús, zsír fogyasztásától, ami nyilván nem kedvezett a ráják, szegedi magyarok disznótartásának sem. így a tápai defterekből kitűnik, hogy 1550-ben 345 volt az összeírt disznók száma. 1585-ben 242, 1670-ben pedig csak 214-re csökkent.

1 Alighanem a Biblia világnézete : az ószövetségi zsidóknak a disznótól való megtartóztatása, a gonosz lelkeknek Jézustól a disznócsürhébe igézése magyarázza, hogy a boszorkányműveletekben éppen a disznóval kapcsolatosak a mi szemünkben a leggusztustalanabb hiedelmek. így azok a szépségek, amelyeket a boszorkányok mutogattak, később disznóürülékké változtak: 1728. Minden szépséget mutattak; mihelyest elment az ember, mindjárt juhszarrá változott.

2 Szó esik egy rontás elhárításáról is. 1731. Ludas Molnárné meglátván említett fatens megrontatott leányát, mondotta, hogy boszorkányok által rontatott meg. Azután circiter kétszer, sit venia, sörtétes ganéjával megfüstölte... és valamit segített rajta.

3 Kálmány Lajos szőregi följegyzése szerint, ha bűbájosokról beszélgetünk, hogy ne ártsanak, utoljára ezt kell mondani : tű fülibe, tüzes vasnyárs a seggibe. Disznószar a zabiája, kutyaszar az orrára. Szent János van ma.

á Erre a mondásra idősebb tápaiak is emlékeznek. Jellemzőnek, névmágiás hátterűnek érezzük azt is, hogy a disznó szót egyik sajátos testi vonásával sertés, sortes, régi szegedi iratokban sörtélyes, sörtétes névvel illetve, mindig melléje teszik, hogy sít venia, azaz engedelemmel legyen mondva. 1737. Időközben a pallásra menvén, az fatens megvizsgálni sit venia az megölt sörtélyeseinek aprólékjait, sok híját találta s tapasztalta} Dugonics András tollára is könnyen rászalad a sörtvélyös szó.

6 Napjainkban már tréfásan, de így igazítják ki, aki a szót kiejti: nem disznó az, hanem összömadta? A disznóra, egyéb jószágra öre1 Káldy-Nagy Gyula: Two Sultanic Hass Estates in Hungary during the XVIth and XVIIth Centuries. Acta Orientalia 1961. 2 Reizner János: Szeged története. IV. Szeged, 1900. 394. 3 Reizner IV, 486. 4 EA (Néprajzi Múzeum Adattára) 2813. 5 Reizner IV, 520. 6 Dugonics András: Etelka I. Pozsony—Pest, 1805. 286. 7 Ismeri Tömörkény István: Különféle magyarok. Budapest, 1907. 179. 111