A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1971. 2. (Szeged, 1974)

Bálint Csanád: A honfoglaláskori lovastemetkezések

Jelentős az egyes csoportok „lélekszáma" közti arány. A II. cs. sírjainak száma kétszer nagyobb, mint a III— IV— V. csoporté összesen és nagyjából egyezik az I. cs-éval. A fentiek alapján arra a következtetésre jutottam, hogy — László Gy. gondola­tával összhangban — a honfoglaláskori lovastemetkezések között két alapformát (II. és III. cs.) különböztethetünk meg. A kétféle halottas szokás mögött eltérő hit­világ, másvilágról alkotott kép áll, 10 így joggal hozhatunk velük kapcsolatba meg­határozott, különböző eredetű népcsoportokat. Számaránya, valamint az ország valamennyi területén és az egész honfoglaláskorban való előfordulása miatt a „láb­hoz tett lóbőrös" temetkezést a honfoglalók tömegeire jellemzőnek tartom. (A fel­vetett társadalmi szempontokon túl ugyanezen alapon elsősorban a magyar köz­néphez sorolom a lószerszámos temetkezések nagy részét.) Megerősíti ezt még egy halottas szokás is. Dienes I. megfigyelte, hogy az idegen, szoros rendben temetkező népcsoportok rövidnek képzelték a másvilágra vezető utat. 11 Ezért lényeges, hogy az I— II. cs. sírjaiba — nyilván a lélek előtt álló hosszú vándorlásra gondolva — gyak­ran helyeztek a hozzátartozók élelmet. Az elmondottakból az is adódik, hogy a tömegektől eltérő módon temetkező III. cs. (és — leszármazottai? — a IV— V. cs.) szokásformája egy eltérő származású, gyors beolvadása miatt valószínűleg kis lélekszámú, csatlakozott népcsoport emlé­két őrzi. Társadalmi helyzetük szempontjából igen lényeges a mellékelt táblázatból leolvasható azon tanulság, hogy a III— IV— V. cs. egésze mellékletekben, rangjelző eszközökben gazdagabbnak, előkelőbbnek tűnik, mint a II. cs. Mielőtt e halottas szokások eredetét vizsgálnánk, nézzük meg, mi lehetett a ló értéke a IX— XI. sz.-ban. 1.2. Laza becsléssel képet nyerhetünk a honfoglalók lóállományáról. A IX. sz.-i magyarok lélekszámára egyetlen támpont a húszezer lovas katonáról szóló feljegy­zés (Ibn Ruszta). Ehhez számítsuk hozzá a tartaléklovakat, 12 melyek sokaságáról Bölcs Leó emlékezett meg. A hadsereg mellett gondolnunk kell az arisztokrácia mé­neseire, e vonatkozásban az Ajtony lótartásáról szóló adat 13 a legértékesebb. Az eur­ázsiai sztyeppéken az előkelőknél még a legutóbbi időkben sem volt ritka az olyan, akinek több ezer lova volt. 14 Mennyi volt a honfoglalók köznépének? A gazdasá­gokban a kifejt tej felhasználása miatt a kancák száma volt igen lényeges. Bár az újkori hazai adatok szerint már csak a betegek és gyerekek itták, 15 a nomád népek­10 László Gy., Ősvallásunk nyomai egy szamosháti kocsistörténetben. Kolozsvár, 1945. 6—7, ld. l.j. 11 Dienes, I., Un cimetière des Hongrois conquérants à Bashalom. Acta Arch. Hung. 7. 1956. 258. 12 Bizáncban pl. 3000 emberre 6000 lovat számítottak (Minorsky, V., Hudud al'Älam. [:The Regions of the World] London, 1937. 157.), a mongolok 3—4 vezetéklovat vittek {Jagchid, S.— Bawden, C. R., Some Notes on the Horse-Policy of the YUAN Dynastie. Central Asiatic Journal, X. 1965. 250.), a X. sz.-i kitaj hadseregben mindenkinek 2—3 lova volt (Wittfogel, К. A.— Feng Chia­sheng, History of Chinese Society. Liao. Transactions of the American Phil. Soc. 36. 1946. 559.), s a 2 db volt általános az ujgoroknál is (uo. 1. j.). 13 Szentpétery I., Scriptores Rerum Hungaricarum. II. Budapest, 1938. 489. 14 Georgi, M., Description de toutes les nations de l'Empire de Russie. St. Pétersbourg, II. 1776. 54, Pallas, P. S., Voyages en différentes provinces de l'Empire de Russie et dans l'Asie septen­trionale. Paris, 1788. 360, 521; 1793. 541, Rytschkow, N., Tagebuch des russischen Reichs in den Jahren 1769, 1770 und 1771. Riga, 1774. 168, 349, 351, Validi Togan, Z., Ibn Fadlan's Reisebericht. Leipzig, 1939. 33, Marco Polo, I. 61, ld. Vajda E.: Budapest, 1963. 134. Бичурин, H. Я. Собрание сведений... III. Москва — Ленинград, 1950. 190. 15 Andrásfalvy В., A lótej erjesztése és fogyasztása Bogyiszlón. Népr. Közi. III. 1958. 229, Nagy Czirok L., A lótenyésztés múltja és jelene a Kiskunságon. Népr. Közi. X. 1965. 139, 186. 88

Next

/
Thumbnails
Contents