A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1971. 2. (Szeged, 1974)

László Gyula: Terra Avarorum

5. A koporsós temetkezések Külön kérdés, különösen ha tudjuk, hogy végül is a sír a halott háza. Ekként a gerendavázas, koporsós temetkezéssel az élőkről is sok mindent elárulnak. A faépítkezés általában az erdősebb területekre jellemző, tehát itt is eredmények várhatók, a származás kérdésének felvetése kapcsán is. Úgy látszik a Kárpát-medencében számolnunk kell a fennmaradó szarmata népességgel is, mert a vaskapcsos koporsók náluk jelennek meg először s élnek az egész avar koron át, de nem mindegyik avarkori „faluban" volt meg ez a hagyomány. Ebből is törzsi, nemzetségi, népi hagyományokra következtethetünk az anyaggyűjtés előrehaladtával. 6. A koponya-varázslatok Az ásató régészek jól tudják, hogy elég gyakori jelenség, hogy érintetlen csontvázakat találunk koponya nélkül, de az sem ritka, hogy néha egy-egy csontváz mellett több koponyát találunk, úgy is adódhatik, hogy a koponya a medencén kerül elő, de arra is van példa, hogy pl. az alsó állkapcsot a sír bolygatott földjében megtaláljuk. Magam, régebben, hajlandó voltam e jelenségekben csak keleti hagyományt látni, de legújabban — ismervén a még pogány lengyeleknél a férjet halálba követő feleségnek: az asszony lefejezésének szokását—megfontolandónak tartom, hogy nem lehetne-e a szláv etnikum kimutatásához ezt a jelenséget is felhasználni? 7. A helynevek A helynevek az utóbbi 1000—1500 esztendőnek éppen olyan fontos történeti emlékei, akárcsak a temetők, a telepek, földvárak. Éppen ezért fontosnak tartanám, hogy egy-egy régészeti lelet, ásatás közlésekor a hely nevét nemcsak hivatalos nyelven, hanem a népnyelvben, vagy az oklevelekben meglevő formában is közölnék. Úgy, ahogyan mi annakidején Roska Márton ősrégészeti repertóriumában tettük, ahol a magyar nevek mellett a román és szász helyneveket — vagy ahol szláv volt, azt is! — közöltük. Különösen a Kárpát-medencében van ennek fontossága, ahol sokszor régi és új leletek azért nem kerülnek egymás mellé, mert más nevek alatt közlik őket. 8. A telep és a temető kapcsolata Erről mi — a magyar régészek — alig tudunk valamit mondani, mert csak néhány hely az, amire hivatkozhatnánk (pl. Felgyő), de az is későbbi, a dunaújvárosi falu és temető közlése pedig még nem jelent meg. Talán a szomszédos országokban dolgozó kollégák tudnák a telep-temető kapcsolatokat éppen olyan árnyatlan kifejteni, mint ahogyan időrendi s más kérdések vázlatát az előbbiekben a temetők alapján megkíséreltem. * Szigorúan a régészeti anyagból következő kérdéseket törekedtem felvetni. így a természettudományi kutatások, a történeti forráskutatás stb. a peremekre kerültek, jóllehet igényünk, hogy mindezeket a legnagyobb mértékben hasznosítsuk munkánk 69