A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1971. 2. (Szeged, 1974)
Goldman György: Késő Le Tene-kori település Csongrád határában
tabáni 13 és egy gomolavai töredék 14 is képviseli. Az 5. sz. házban előkerült egy töredék (III. t. 1.) hasonmását látjuk egy tabáni leletben. 15 Egy vastag peremű, vállán *> éles törésvonalú tálat, amihez hasonlót a 2. sz. házban találunk (II. t. 6.), Hunyady I. mutat be Kósdról. 16 Ez a forma Gomolaváról is ismert. 17 Az 5. sz. házban talált, szélesen, egyenesen kihajló peremű tállal (III. t. 3.) megegyezik a Nováki Gy. által feltárt balatonföldvári késő kelta földvárban előkerült töredék. 18 Ugyanitt egy egyenesen levágott, kihajló peremtöredék is napvilágra került, 19 amihez hasonlót az 5. sz. házban találtunk. (III. t. 8.) Több példánya ismeretes Tabánból. 20 Ugyancsak az 5. sz. házból került elő egy töredék, (III. t. 7.) melynek analógiáját Popovszálláson találjuk meg. 21 A lelőhelyünkhöz legközelebb eső telepről, HódmezővásárhelyFehértóról többek között a 2. sz. ház egyik töredékével (I. t. 7.) tökéletesen megegyező darabot tudunk bemutatni. 22 Az eddig felsorolt típusok nagyrészét már Hunyady I. is elemezte, azokat a La Téne С és a D periódusokra datálta. 23 Külön említést érdemel a 22. sz. gödörben talált egyik töredék (I. t. 4.), amelynek pereme és válla fekete, ez alatt egy cm-rel pedig nyers színű. Az edény díszítésének ilyen módját néhány békásmegyeri lelet reprezentálja, 24 azzal a különbséggel, hogy ezeknek felső háromnegyede vörös. Kis számban Tabánban is előkerültek hasonló töredékek. 25 A hálómintás barna festés is megjelenik telepünkön, (II. t. la és b) ezt Békásmegyeren 26 és a Rudas-fürdőnél 27 találjuk meg. A minta besimított formában igen gyakori a tabáni telepen. 28 Nálunk is előfordul (I. t. 3.) a kemence anyagában, ez egy nagyobb tárolóedény válltöredéke, melynek legpontosabb analógiái a Rudasfürdőnél 29 és Balatonföldváron 30 vannak. Ez utóbbi sajátosságok csak a La Téne D korszakra jellemzőek. 31 A 2. sz. házban két durva, vékonyfalú, gömbtestű kis fazék peremtöredékei is előkerültek. (I. t. 1, 5.) Hunyady I. szerint ezeket a La Téne D periódusba sorolhatjuk. 32 Egy nagyméretű, kihajló peremű, durva falú edénytöredékünk (III. t. 5.) pontos megfelelőjét a tabáni leletek közt találjuk meg. 33 Az 5. sz. házból egy töredékes, durva falú füles bögre (III. t. 2.) valószínűleg 13 Sz. Póczy K., A Gellérthegy-tabáni eraviszkusz telep topográfiájához. Arch. Ért. 86 (1959). 64. 3. kép 7. 14 Brukner, В., Pottery Belonging to the Late Iron Age at Gomolava. RVM. 14 (1965). 244. Tab. 5/6. 15 Sz. Póczy К., 1959. 65. 4. kép 13. 16 Hunyadi I., 1942. LXXVI. t. 2. 17 Brukner, В., 1965. 244. Tab. 5/3. 18 Nováki Gy., A balatonföldvári késő kelta földvár. Arch. Ért. 88 (1961). 87. 10. kép 1. 19 i. m. 87. 10. kép 14. 20 B. Bónis, É., 1969. Abb. 15. 24., 101. 21 Vilotijevic, D., Latènski sloj naselja na lokalitetu Popov salas kod Novog Sada. RVM. 14 (1965). 264. Tab. 3/4. 22 Párducz M., 1944—1945. 64. XVII. t. 8. 23 Hunyady I., Kelták a Kárpát-medencében. Szöveg kötet. Diss. Pann. 11/18. Bp. 1944. 130— 133. és XIV. t. 24 Hunyady L, 1942. XCV. t. 7—9. 25 B. Bónis, É., 1969. 169. 26 Hunyadi I., 1942. CIV. t. 10., CV. t. 15. és Nagy L., Békásmegyeri késő La Téne fazekaskemence. Arch. Ért. 1942. 172. 4. kép 15., 171. 3. kép 10. 27 Sz. Póczy K., 1959. XI. t. 2, 6. 28 B. Bónis, É., 1969. Abb. 8. 3., 5. 19., 10. 13., 19. 5., 26. 28., 36. 22., 40. 21. skk. a« Sz. Póczy K., 1959. XI. t. 5. 3o Nováki Gy., 1961. 87. 10. kép 10. si i. m. 86. 32 Hunyady L, 1944. 134 skk. 33 B. Bónis, É., 1969. Abb. 14. 18. 60
