A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1971. 2. (Szeged, 1974)
Ifj. Kürti Béla: Újabb adatok a Dél-Alföld kora-bronzkorához
13. Világosbarna színű, fekete foltos vízszintesen vágott peremű, hengeres nyakú, ívelt vállú, gömbölyded testű, jól iszapolt, finoman égetett, fényezett felületű nagyobb edény perem- és hastöredékei. 14. Világosbarna színű, kihajló peremű, ívelt nyakú, jól iszapolt, finoman égetett, fényezett felületű nagy edény perem- és nyaktöredéke (13. kép). A peremen és a vállvonalon körömbenyomásokkal díszített. 26. gödör: 110 cm átmérőjű, kör alaprajzú, lapos, henger alakú 13 gödör. Leletanyagához állatcsontok (köztük kalcinált is) és edénytöredékek tartoznak. A fontosabb darabok: 1. Barnásszürke-szürke színű, ívelt nyakú, besimított vállvonalú, ívelt kettős-csonkakúpos testű, lekerekített hasvonalú, közepesen soványított, jól égetett, finomabb edényke részben összerakható töredékei. 2. Szürkésbarna színű, enyhén kihajló peremű, hengeres nyakú, közepesen soványított, jól égetett bögre peremtöredéke. 3. Kívül szürkésbarna, belül fekete színű, kihajló peremű, behúzott nyakú, közepesen soványított, közepesen égetett edény peremtöredéke. 4. Kívül barna, belül fekete színű, durván soványított, közepesen égetett, vastagfalú edény oldaltöredéke. A töredék felső harmada sima, fényezett, alatta vékony szerszámmal közepes mélységű karcolásokból létrehozott hálóminta. 5. Sötétszürke színű, fekete foltos, közepesen soványított, közepesen égetett, vastagfalú edény fenék- és oldaltöredékei. 6. Kívül barna, belül fekete, közepesen iszapolt, közepesen égetett, „durvított" felületű edény fenék töredéke. 7. Vörösesbarna színű, közepesen soványított, közepesen égetett, „durvított" felületű edény töredékei. A felsorolt kerámiatöredékeken kívül még tartoznak ide sötétszürke és barna, fényezett felületű» ill. „durvított" edénytöredékek, amelyek több edényből származnak. A fentebb ismertetett leletanyag legjellegzetesebb darabja a 18/a gödör 15. sz. táltöredéke (4. kép). Hasonló (sőt a díszítés készítésének technikájában a legapróbb részletekig egyező) edényeket, illetve töredékeket ismerünk Makó-Vöröskereszt 5 , Csongrád-Saroktanya 6 , Domony — Roob János kertje 7 , Hódmezővásárhely-Barcirét 8 lelőhelyekről. Ezeket, s a még e csoportba sorolható lelőhelyeket a kutatás a Zóki kultúra Makói csoportjaként tartja számon 9 , s a belül díszített talpas tálakat (egy ilyennek a töredéke a jánosszállási is) e csoport vezértípusának tartja. Feltehetőleg egy hasonló tál talptöredéke a 18. gödör 7. sz. töredéke, melyhez hasonló töredék Salgótarján-Pécskőről is ismeretes 10 . Három példánnyal van képviselve leletanyagunkban egy kihajló peremű, behúzott nyakú, éles vállvonalú, fordított csonkakúp alakú, minden esetben jó kivitelű táltípus (3. kép). Analógiáit nagy számban találjuk meg HódmezővásárhelyBarci réten 11 , előfordulnak Csongrád-Saroktanyán 12 , Bag-Peresdűlőben 13 , Domony5 Banner /., Újabb adatok a zóki kultúra elterjedéséhez. Dolg. 1939. 77—80. 6 Gazdapusztai Gy., Kora-bronzkori lakótelep Csongrádon. Arch. Ért. 93 (1966) 7. kép 1—2. 7 Kalicz, N., Die Frühbronzezeit in Nordost-Ungarn. Bp. 1968. Arch. Hung. XLV. VI. t. 5. 8 B. Nagy Katalin ásatása; a leletanyag a Hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban van. — Ezúton mondok köszönetet az ásatónak, hogy a leletanyagot átnézhettem, s egyben köszönöm szíves hozzájárulását, hogy egyelőre közöletlen leletanyagára hivatkozhassak. — vö. még Gazdapusztai Gy., i. m. 9 Kalicz, N.,i.m. 77—80. 10 ua. III. t. 11. 11 vö. 8. jegyzet. 12 Gazdapusztai Gy., i. m. 5. kép 1. 13 Kalicz, N., i. m. IX. t. 4. 34
