A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1971. 2. (Szeged, 1974)
Ifj. Kürti Béla: Újabb adatok a Dél-Alföld kora-bronzkorához
A feltárt objektumok közül leletanyaga alapján a 11., 15., 18/a 3 ., 18., 26. gödör bizonyult őskorinak. Magukból a gödrökből a földgép munkája következtében nagyon kevés maradt meg. A gödrökön kívül egyéb jelenség (kultúrréteg) nem volt megfigyelhető, leletanyag csak a gödrökből származik. Az őskori gödrök két csoportban, egymástól 52 méterre 4 helyezkednek el (1. (a+b) ábra), más rendszert nem sikerült köztük megállapítani. A gödrök és leletanyaguk leírása: II. gödör: 190 centiméter átmérőjű kör alakú elszíneződésként jelentkezett. Lefelé egyre szélesedett, oldalfalai íveltek, s lekerekítve csatlakoznak a gödör fenekéhez. Legmélyebb pontja —64 cm. Északnyugat—délkelet irányban egy gödörrészlet csatlakozik hozzá. A gödörből állatcsontok, néhány paticstöredék, két kora Árpád-kori bográcsperem-töredék (talán az Árpád-kori járószintből vagy a földgép által odakeverve) és őskori kerámia-töredékek kerültek elő. Ez utóbbiak leírása: /. Kívül vörösesbarna, belül szürkésbarna színű, vastagfalú, durva tárolóedény töredékei. Az egyik töredék sarka elvékonyodik és enyhén meghajlik, feltehetően a nyak vagy a perem kezdetét jelzi. Ezt a töredéket függőleges irányban vékony eszközzel készített keskeny besimítás díszíti. 2. Világosbarna, szürke-fekete foltos, vastag, kihajló peremű, ívelt csonkakúpos nyakú, lekerekített hasvonalú, kettős csonkakúpos testű, finoman iszapolt, jól égetett, fényezett felületű edényke töredékei. 3. Durván soványított, közepesen égetett, vastagfalú edény szürkésbarna töredékei. 4. Finoman soványított, jól égetett, barnásszürke edény oldaltöredéke. 15. gödör: 150 cm átmérőjű kör alakú elszíneződésként jelentkezett. Alakja hengeres, oldalfalai lekerekítve csatlakoznak a gödör fenekéhez. Legmélyebb pontja —50 cm. Ali. gödörhöz hasonlóan kettős gödör. Leletanyaga egy apró patics(?) töredék és egy enyhén megpörkölődött állatcsont mellett a következő őskori kerámia-töredékekből áll: 1. Szürkésbarna színű, csonkakúpos nyakú, erősen hangsúlyozott vállvonalú, ívelt testű, finoman iszapolt, jól égetett, fényezett felületű edény töredéke. Keskeny szalagfüle a perem alól indult, és a vállvonal alatt támaszkodott a testre. 2. Világosbarna színű, fekete foltos, enyhén kihajló peremű, ívelt nyakú, vékonyfalú edényke finoman iszapolt, jól kiégetett, fényezett peremtöredéke. 3. Szürkésbarna színű, fekete foltos (belül fekete), hengeres nyakú, hangsúlyozott vállvonalú, ívelt hasú, közepesen soványított, jól égetett, nagyobb edény oldaltöredéke. Hasát balról jobbra átlósan felfelé futó ujjbenyomásokkal tagolt rátett borda díszíti. 4. Vörösesbarna színű, csonkakúpos nyakú, hangsúlyozott vállvonalú, ívelt testű, vékonyfalú, finoman soványított, jól égetett edényke töredéke. A vállvonalon felül fényezett, alatta enyhén „durvított". 5. Szürkésbarna, közepesen soványított, közepesen égetett, durvább edény oldaltöredéke. 18ja gödör: 110 cm átmérőjű, kör alaprajzú, —34 cm mély. Egy másodlagosan odakerült kora Árpádkori bográcsperem-töredéken kívül nagyszámú állatcsont, nyolc darab nád(vessző)lenyomatos paticsdarab és számos őskori edénytöredék volt benne. A fontosabb darabok : 1. Barna színű, vörös és fekete foltos, finoman iszapolt, jól égetett, fényezett felületű, erősen nyomott gömbtestű edény hastöredéke (három darabból összeragasztva). 2. Sötétbarna színű, fekete foltos, kihajló, vastag peremű, behúzott nyakú, éles vállvonalú, ívelt csonkakúpos testű, finoman soványított, jól égetett, fényezett felületű nagy tál peremtöredéke vékony szalagfüllel, mely a peremből indulva a vállvonalra támaszkodik (1. kép). 3 A 18. és 18/a jelzés nem jelent semmi szerkezeti összefüggést: a gödrök egymástól négy méterre kerültek elő. 4 Helyszínrajza vö. Bálint Cs., i. m. Térképmelléklet. 30
