A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1971. 2. (Szeged, 1974)

Bálint Csanád: A honfoglaláskori lovastemetkezések

lábán.

176 Az uvak-i lelet jelentősége — a magyaroktól elválasztó évszázadnyi távolság ellenére — a díszítés szerkezetében levő rokonság, és az, hogy a sztyeppe többi népeinél nincsenek hasonlóan kipitykézett csizmák. Nem a besenyőknél, hanem BelsőÁzsiában találni két honfoglalás kori — egyébként ritka — tárgytípus párhuzamait. Az egyik éppen „kitömött lóbőrös" temetőből napvilágra került kapa.

177 Az íjtegezek is eddig olyan sírmezőkből ismeretesek, ahol a vizsgált lovastemetkezés jelen volt (Kenézlő, Rétközberencs, Tiszaeszlár-Újtelep). Pontos párhuzamaikat az Altájból és Tocharisztánból mutatták ki.

178 Itt említhető meg az a megfigyelés, mely szerint a kelet-európai sztyeppe fémművességében a IX. sz. közepét követően egy új, friss belső-ázsiai beütés állapítható meg.

179 Bár ez a lehetőség az újabb vizsgálatokból kimaradt, szeretném felhívni a figyelmet a Jenyiszej menti fémművesség formakincsére és ötvösgyakorlatára.

180 Nem a besenyőkhöz, sem a kavarokhoz nem kapcsolható, de meg kell emlékeznünk a Kér és Kürt törzsneveink jenyiszeji származásáról,

181 a kisszámú mongoloid embertani elem előfordulásáról,

182 a honfoglalók néhány taki fajtájú lováról.

183 Fejtegetésem szempontjából döntőek a nyelvészet eredményei. Török jövevényszavainkban a csuvasos és oszmánli közé egy köztörök dialektusú, ún. középső réteg sorolandó. Ezt régebben — történeti és régészeti adatokat nélkülözve — besenyő-kabar-kun eredetűnek nevezték el,

184 ma már azonban tudjuk: a honfoglalás korában valóban beszélték e nyelvjárást is. A kettő aránya (a csuvasos javára) kb. 3:1 lehetett.

185 Igen elgondolkoztató, hogy a vezetőrétegből ránkmaradt nevek kis kivétellel köztörök jellegűek,

186 „Ajtony" megfelelője egy XI. századi besenyő vezér neveként is feltűnik,

187 az augsburgi Sur vezér neve pedig a besenyő Csűr törzsnévvel azonos eredetű!

188 176 Csallány, D., Weiblicher Haarschmuck und Stiefelbeschläge aus der ungarischen Landnahmezeit im Karpatenbecken. Acta Arch. Hung. 22. 1970. XLIV. t. 177 Dienes 1956. LXXII. t. 3, használatára Id. Erdélyi I., Néprajzi jegyzetek Észak-Mongóliából. Ethn. 1967. 125—6. 178 László Gy., A kenézlői íjtegez. Folia Arch. VII. 1955. Ill—22. A rétközberencsi leletet Csallány D. dolgozza fel. A mindszenti töredék nem íjtegezhez tartozott, ld. Dienes 1965. 165. 23. j. 179 Fettich N., A levediai magyarság a régészet megvilágításában. Száz. 1933. 257—9, Uő, A honfoglaló magyarság fémművessége. Arch. Hung. XXI. 1937. 58—66, László Gy., A honfoglaló magyarság régészeti emlékei, in: Ligeti 1943. 194, Heckenast G., A kora-árpádkori magyar vaskohászat szervezete. Tört. Szle. IX. 1966. 141. 180 Окладников, О. П., Культурно-этнические связи тюркского Прибайкалья VI—X. вв. с Западом. Исследования по археологии СССР. Ленинград. 1961. 000 Кибиров, А. К., Археологические работы в Центральном Тянь-Шане 1953—1955. гг. Труды Киргизской Арх. Этн. Екс. П. 1959. 115. 18, Евтюхова, Л. А., Археологические памятники енисейских киргизов (хакасов). АбакаН, 1949. 181 Németh Gy., A honfoglaló magyarság kialakulása. Budapest, 1930. 75, Deér J., A honfoglaló magyarság, in: Ligeti 1943. 141—2, László (ld. 180. j.) 182 Nemeskéri J., Honfoglalás kori magyarság — Árpád-kori magyarság. Ant. H. I. 1947. 72. 183 Bökönyi S. szíves szóbeli közlése. 184 Németh Gy., Török jövevényszavaink középső rétege. MNy. 1921. 22—6, Ligeti L., Mongolos jövevényszavaink kérdése. Nyelvtud. Közi. 1935. 207—13. we Bárczi G., A magyar szókincs eredete. Budapest, 1951. A besenyő népnév honfoglalás előtti török jövevényszavunk, ld. Gombocz, Z., Über den Volksnamen Besenyő. Túrán, 1918. 211. (továbbiakban: Gombocz 1918.) 186 Melich /., Az Árpádkori becéző keresztnevek egy csoportjáról. MNy. 1907. 167, Pais D., Régi személyneveink jelentéstana. MNy. 1922. 28, Ligeti L., Álmos. MNy. 1926. 80—2, Németh Gy., Géza. MNy. 1928. 150. 187 Melich /., Ajtón, Ajtony. MNy. 1913. 352—6. Madzsar I., Ajtony, Altum. MNy. 1914. 42. 188 Gombocz Z., Az Oslu nemzetségnév története. MNy. 1924. 24, hasonló összefüggés a Becse tulajdonnévvel ld. Gombocz 1918. 214. 104