A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1971. 2. (Szeged, 1974)

Bálint Csanád: A honfoglaláskori lovastemetkezések

3.2. Foglaljuk össze, mit tudunk — szórványos adataink alapján — a „kitömött lóbőrös" temetkezési szokásról: a) legkorábban a IV—

VI. században, a Kazah hátságon és a Felső-Ob mentén fordul elő;

130 b) igen kis számban megvan a VI—

VII. századi avaroknál és c) a IX—

X. századi magyarok egy csoportját jellemzi. d) Dél-Oroszországban a IX. sz. vége előtt ismeretlen. A IX. sz. végéről való a Vereckétől mintegy 100 km-re talált két kryloszi sír,

131 melyeket kutatásunk egyhangúan Árpád népéhez köt. Ebben az időben kezdtek el temetkezni a sarkeli kurgántemetőbe is. e) A X—

XI. sz. folyamán besenyő emlékanyaggal kísérve, szélesen elterjedt a sztyeppén, f) Belső-Ázsiában csak jóval a IX. sz. után jelentkezik.

132 E temetési mód kétségtelenül török eredetű. A kései belső-ázsiai megjelenést látva kitűnik, hogy az a nyugati törökségtől származhat. DNy-Szibériára utal, hogy hiányzik a Kazár kaganátus területéről, és hogy a későavar vándorlás hullámai nem érintették a szóban forgó szokású népességet. Korai, VI. századi előfordulása kizárja, hogy számos ismert török népet (kazárok, baskírok, besenyők, uzok, kunok és a nem-török kálizok) lássunk bennük. Másrészt teljes hiányuk a IX. sz. előtti délorosz sztyeppén nem teszi lehetővé a korai törökséggel (onogur, ugor, szavir, szaragur, türk, bércei stb.) való egyeztetést sem. Úgy látom, azon szempontoknak, hogy a VI. századi avarok bizonyos nyugati török töredéket magukkal sodorhattak, s hogy e nép fő része később a besenyő törzsszövetségbe olvadt be — egyedül a kangarok felelnek meg. A kangarok 540 körül

133 Európa és Ázsia határán, éppen a 17 év múlva arra vonuló avarok útja mentén éltek (csak így támadhatták meg a perzsákat a Kaukázuson keresztül). Valamikor 750 előtt az akkor szavárdnak nevezett magyarokkal háborúztak,

134 ami szintén valahol a Volga partjánál való lakásra mutat. Bíborbanszületett Konstantin idejére már a besenyőkhöz tartoztak.

135 Egybeolvadásuk a VIII. sz. első felében történhetett, mert a besenyők 720 körül vonultak le a Kazah sztyeppére, 745 körül egy ujgur követség a Kaspitól északra látta őket.

136 A fejezet elején felsoroltakból nyilvánvaló, hogy a honfoglaló magyarokhoz a „kitömött lóbőrös" szokás csak a Volgán túlról kerülhetett át. Ott viszont már a VIII. sz. óta besenyők éltek. Bár hiteles forrásos adat nincs arról, hogy besenyők 889 előtt Európában lettek volna, J. Marquart

137 óta többen gondolják, hogy egy csoportjuk korábban (talán a 830—40-es években) átkelt a Volgán.

138 Ezt igazolná a Hudud 130 Кадырбаев, M. К., Памятники ранных кочевников Центрального Казахстана. ТИИАЭ. Алма-ата, 7. 1959. 180—1, Грязное, М. П., История древних племен Верхней Оби по раскопкам близ с. Болыпа Речка. МИА. 48. 1956. 121. 131 Pasternak, J., A krylosi (Galícia) magyar sírleletek. Arch. Hung. XXI. 1937. 137—41, Erdélyi I., A honfoglaló magyarság régészeti emlékanyaga kelet-európai kapcsolatainak néhány kérdéséről. Arch. Ért. 1960. 173. 132 Евтюхова, Л. А., О племенах Центральной Монголии в IX. в. Сов. Арх. 1957. 217—20, Бояршинова, 3. Я., Погребальный обряд в басандайских курганах. [К. Е. Гриневич ред.] Басандайка. Томск, 1947. 31, 38. t. A. A. Gavrilova szerint a Jevtyuhova által adott keltezés túlságosan korai, s a Hosut-hudzsirte-i sír inkább a XIII. sz.-hoz áll közelebb. Id.: Могилы поздных кочевников у горы Суханихи на Енисее. Сов. Арх. 1964. 2. 167—9. 133 Czeglédy К., Új adat a besenyők történetéhez. MNy. XLVI. 1950. 361—2. 134 Czeglédy K., IV—

IX. századi népmozgalmak a steppén. Budapest, 1954. 44. 135 DAI 37 §. 136 Bacot, J., Reconnaissance en Haute Asie septentrionale par cinq envoyés ouigours au VIII

e s. JA. 244. 1956. 147, és Czeglédy К. szíves tájékoztatása előkészületben levő munkájáról. 137 Marquart, J., Osteuropäische und ostasiatische Streifzüge. Leipzig. 1903. 33—5. 138 Györffy Gy., Besenyők és magyarok. KCsA. I. 1939. 398, 7. j., Dunlop, D. M., The History of the Jewish Khazars. Princeton, 1954. 199. Macartney, С A., The Magyars in the Ninth Century. London, 1930. 103, Bartha 1968. 100, Mepnepm, H. Я. Угорские (венгерские) племена в южнорусских степях. Очерки истории СССР III

—IX вв. Москва, 1958. 681. 99