A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1971. 2. (Szeged, 1974)

Bálint Csanád: A honfoglaláskori lovastemetkezések

IV. TÁBLÁZAT. A sarkeli nomád temető csoportjai. — Les groupes de la nécropole nomade de Sarkéi. „A" csoport „B" csoport (19 sír) (26 sír) temetkezési rend kis területen, nagy területen, kötött rend, laza, rendszertelen soros temetkezés temetkezés lovastemetkezés 45% (9 sír) 32% (8 sír) nyerges temetkezés — 12% (3 sír) koporsó 30% (6 sír) 4% (1 sír) tájolás Ny—

К részben DNy—ÉK szablya — 2 db ,, tar so lyfüggesztő ' ' — 2 db olló 2 db — öntött bronzcsüngő 2 db — csuklónélküli csikózabla 7 db 3db változatait mutatta ki.

124 Megfigyelhető, hogy e kettő sohasem keveredik egymással: a mongoloid nem fordul elő — Lipták P. terminológiáját használva — a pamírival, az armenoiddal, a Cromagnon C-vel, a mediterránnal : viszont 7 ízben a turaniddal együtt mutatták ki. A taxonómiai adatokat a temetőtérképre vetítve az első pillantásra szembetűnik, hogy az „A" csoportban csak europid és pamíri jellegű halottak, a „B" csoportban pedig túlnyomórészt mongolidok és turanidok nyugszanak. (Az utóbbi elemeknek a magyarság etnogenezisében játszott szerepére először V. F. Gincburg figyelmeztetett, jelentőségét Lipták P. és László Gy. hangsúlyozta.

125 Végezetül elmondhatjuk tehát, hogy a temetőben valóban két csoport különböztethető meg. Az elsőre többek között a besenyő jellegzetességnek tartott csukló nélküli csikózabla, az olló használata és a koporsós temetkezés elterjedtsége jellemző. Embertani összetétele olyan vidékről való származásra mutat, ahol az europid elem erőteljesen keveredhetett a pamirival, s ahol e népesség nomád életmódot folytathatott. A pamíri típus ismert elterjedése

126 alapján ez a Szir-Darjától É-ra eső terület, a Kazah sztyeppe lehetett.

127 (Alább látni fogjuk, ez megfelel a történeti szempontoknak is.) A második csoport emlékanyaga részben a honfoglaló magyarokéra emlékeztet (szablyák formája, „tarsolyfüggesztők", az egyik lándzsa típusa, a nyerges temetkezés szokásának megléte). E népcsoport — a turanid és mongolid embertani elemek keveredése alapján — az előzőtől É-ra, ÉK-re eső vidékekről származhatott. A sarkeli temetőt a IX. sz. végétől kezdve használták, s időrendi okok miatt csakis a besenyő törzsszövetséghez tartozhatott.

128 A feltárt kurgánok első csoportja minden kétséget kizáróan a XI. századból jól ismert régészeti anyagú besenyőkhöz kapcsolható. De milyen népességet keressünk a besenyő törzsszövetségen belül, a sarkeli „B" csoportban? E kérdésben egyelőre nem támaszkodhatunk a szovjet eredményekre, kollégáink most figyeltek fel a részleges és teljes lovastemetkezés eltérő gondolati hátterére, s a koponya-hosszúcsontos temetéseken belül a „lábhoz tett lóbőrös" és a „kitömött" változat közti különbségre.

129 124 Гинзбург, В. В., Антропологические материалы к проблемы происхождения населения хазарского каганата. Сб. МАЭ. 12. 1951. 339—59. 125 Lipták, Р., Awaren und Magyaren in Donau-Theiss Zwischenstromgebiet. Acta Arch. Hung. 1957. 252, László Gy., Őstörténetünk legkorábbi szakaszai. Budapest, 1961. 17. 126 Lipták, P., Zur Frage der anthropologischen Beziehungen zwischen dem Mittleren Donaubecken und Mittelasien. Acta Orient. Hung. V. 1955. 306. 127 A sarkeli törökös europidok kapcsán ugyanerre a területre, a mai üzbég koponyákkal való egybevetésre gondolt Pletnyeva 1958. 161. 128 Fjodorov—Davidov i. m. 129 Zaszeckaja i. m. 69. 98