A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1971. 1. (Szeged, 1971)

Dömötör János: Vásárhely utcanevei (Történeti áttekintés)

utcanév-változásokat, ahol nem, ott a térkép-azonosítás volt az alapja a megállapításoknak.* Rövid tájékoztatást adok a kevéssé ismert, helyi jelentőségű személyek funkciójáról, tevékenységéről a róluk történt utca-elnevezések esetében. Az utcanevek tárgyi föltétele, természetesen, maga az utca. Ezek azonban elég lassan alakultak ki Hódmezővásárhelyen. Az első, 1570-ben Musztafa szegedi kádi által készített jegyzékben még összesen csak hat utca szerepel. Ezek a Nagy utca (mai Lenin), Hód utca, (mai Bajcsy Zsilinszky), Vásárhelyi utca, (mai Szántó Kovács utca eleje), Tarján utca, (mai Zrínyi utca,) és még két utca, melyeknek pontos azonosítása ma már nem lehetséges : a Tószer utca (a városházától keletre, a mai Oldalkosárban volt) és a Kanizsai utca, (a mai Deák Ferenc és Petőfi utcák táján).

1 A XVIII. század közepén már 937 ház volt a városban: Ezek a török időkből itt maradt városnegyedek szerinti Tabánban, Tarjánban, Oldalkosárban, Kis utcán, és Új utcán, (mai Klauzál) helyezkedtek el. Egészen a XIX. sz. közepéig a török időkből származó tizedek (defterek) szerint jelölték az egyes házakat a tizeden belüli folyamatos számozással.

2 Az építkezés teljesen szabad volt, minden kötöttség nélkül építkeztek, és a házakhoz nagy mezőgazdasági terület, udvar és kert tartozott. A kerítés nélküli házak között a kerteken át is lehetett közlekedni. Csak a városközpontban fektettek le pallókat, amelyeken ősztől tavaszig valamivel kényelmesebben, biztonságosabban lehetett közlekedni. A további utcanevek elsősorban az utcában levő nevezetesebb emberek házához, üzletéhez, vagy műhelyéhez kapcsolódtak. Ilyenek voltak: Kóti István utcája, Bereczky utcája, a Plébános két köze, Kaszap Péter utcája.

3 Később azután a szomszédos községekbe, városokba vezető utak mentén alakul ki zártabb beépítés, és természetes, hogy ezeknek a neve azután Kutasi, Szentesi, Szegvári, Makói utca lesz. Az egyes területeket az ott folyó tevékenység alapján is elnevezték, pl. Vásártér, Piac, Kispiac stb. Ezek az utcanevek spontán, a lakosság körében kialakult nevekként terjedtek el minden hatósági beavatkozás nélkül. Hatósági intézkedésre először 1852-ben kerül sor. Ekkor a megyei főnök 8161 sz. alatt sürgeti a város vezetőségét azirányban, hogy „a tizedbeli házak és tanyák is külön kezdve újra számoztassanak". Ezt az utasítást a városi tanács több okból nem hajtja végre. Hivatkozik a folyamatban levő földadó-munkákra, melyet az újraszámozás megzavarna. Hivatkoznak továbbá arra, hogy a tizedenkénti számozás ugyan nem megfelelő „az utcánkénti számozás pedig, mely legcélszerűbb volna, az utcáknak előleges elnevezését, rendezését, kijelölését kívánná". Emlegetik még a nagy költségeket, és végül akként vélnek eleget tenni a megyefőnöki intézkedésnek, hogy elrendelik : az újonnan épült és még nem számozott házak a szomszéd ház számával, AB betűkkel megkülönböztetve jelöltessenek meg.

4 Számunkra e határozatnak az a legfontosabb része, mely kimondta, hogy az utcáknak még nincs neve. A megyefőnök ezért a fenti részmegoldásba nem nyugodott bele, továbbá pedig azért, mert a korszerűség is az utcák szerinti elnevezést kívánta. Bár konkrét határozattal nem találkozunk a hiányos jegyzőkönyvekben, 1857-ből már teljes utcajegyzék található az iratok között.

5 Ez a jegyzék nyilván nyomban az „elnevező" határozat után készülhetett, mert a házszámtáblák megrendelésére * A külön jelzet nélküli hivatkozás a Hódmezővásárhelyi Városi Levéltár anyagára vonatkozik 1 Szeremlei S. : Hódmezővásárhely története IV. k. 62. o. 2 Szeremlei S. : Hódmezővásárhely története IV. k. 63. o. 3 Szeremlei S.: Hódmezővásárhely története IV. k. 66. o. 4 Községválasztmányi Ülési jkv. 1952. 242. szám. 5 113/1860. K. v. 92