A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1971. 1. (Szeged, 1971)

Bálint Csanád: A kutya a X–XII. századi magyar hitvilágban

támaszkodott a hagyományosan tartott állatokra (szarvasmarha, ló sertés, juh), ellenben szívesen tenyésztettek kecskét, különösen magas arányban tarthattak tyúkokat, és értetlenül állunk a telepükön talált nagyszámú macskával szemben. A rózsási falu állatcsontanyagával a szarvasmarha-sertés előfordulásának a ló-juh-kecske viszonylatában a többiekhez képest eltolódott aránya egy másik gazdasági fejlődési fokot, tehát a megközelítőleg azonos korszak miatt eltérő eredetű népességet feltételez. Még jobban megerősíti ezt a vadmadaraknak a többieknél nem tapasztalható szerepű vadászata. Szarvasmarha 31,1 34,3 28,6 23,1 48,6 39 30 29 Ló 27 24 10 L7 6,2 24 18 24 Juh—kecske 15,9 8,5 18,6 30,9 8,4 24 24 27 Sertés 14,9 21,5 22,9 11,8 27 13 10 20 Eb 3,2 3.3 12,9 ЗА — — — — Tyúk 4,2 1,5 — 8,4 3,4 •— — — Lúd 1,3 — 2,9 — — — — — Macska — 0,3 — 14,6 0,3 — — — Vaddisznó 0,7 0,3 — — — — — — Szarvas 0,3 3 — 0,6 2 — — — Őz — 1,3 — ÍJ — — — — Nyúl 0,7 — — 1,7 0,6 — •— — Madarak 0,7 0,5 4,3 2,3 2 — — — Halak — 1,8 — — 1,1 — — — Kelet-európai VIII—

XIII. századi telepekről előkerült állatcsontok százalékos összehasonlítása (Bökönyi S., C. Ambros és Sz. A. Pletnyeva meghatározása alapján). Tekintve hogy táblázatunk szerint e falu lakói semmilyen más állat vadászatával nem foglalkoztak s a halászatot sem űzték, e kiugró szám mögött sajátos, feltehetőleg népi gyakorlatot, talán csapdás-hálós befogást kereshetünk. (További két, apró megjegyzés: a még oly kis arányban is kimutatható vaddisznóvadászatot a magyarnak feltételezett falusiak űzték, míg a hipotézisünk szerint idegen származásúak egyáltalán nem vadászták, vagy pedig nem tudták elejteni. Ugyanakkor meglepő a halászat eltörpülő szerepe, melynek az arab forrásokkal való egyeztetése még magyarázatra szorul.) Ezek után mire következtethetünk a kutyacsontok százalék-arányából? Az öt, kora Árpád-kori magyarországi falu egyikében egyáltalán nem, egy másikban kiemelkedően magas számban találták kutyák maradványait. Mint láttuk, az utóbbi település egyéb tekintetben is eltér a többitől.

41 A másik három faluban majdnem számszerűen megegyezhetett a kutyák aránya. Ez a szám nem mutat nagy eltérést az újabb kori, paraszti gazdaságokétól; sem különleges megbecsülésre, sem a szol41 Magas arányban kerültek elő kutyacsontok (9—10%) a Fekete-tenger menti szkíták és hellenisztikus városok területeiről, Лидеров П. А.: К истории скотоводства и охоты на территории северного Причерноморья в эпохи раннего железа. МИА. 1960. 120. 310 Kardoskút Rázom Rózsás Zsitvabesenyö Kisvárad Jobb parti gorogyiscse Karnauhovo Dmitrovo