A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1971. 1. (Szeged, 1971)

Bálint Csanád: A kutya a X–XII. századi magyar hitvilágban

edény testén körben haladó vonal (I. t. 17—18.). Egy szürke, gyenge minőségű fazék oldalából megmaradt darabot hullámvonal díszít (I. t. 19.). Volt még e gödörben egy csonkagúla alakú tárgy is. Már a felső részén törötten került a földbe, rendeltetését nem tudtam megállapítani (sejthetőleg valamilyen nehezékféle volt, ld. 3. kép 2.). Az előbbiektől majd 30 m-el távolabb bontottuk ki az 5. gödröt (2. kép 3.). Benne nagyszámú állatcsont mellett (egy részük hasonlít a 23. gödörben talált kutyacsontokhoz) jellegtelen, szürke színű fazekak töredékeit (I. t. 11—12.) találtuk. A gödörnek a többivel azonos korát egy jó minőségű cserépüst peremtöredéke (I. t. 16.) jelzi. 23. gödör (5. kép) feltárása közben érdeklődésünket egy szarvasmarha-állkapocs mellett anatómiai rendben fekvő állatcsontok keltették fel (6. kép). Az előzetes feltételezést Bökönyi S. meghatározása

8 igazolta : egy középmagas termetű kutya koponyáját és mellső részének csontjait bontottuk ki. Az állatot dereka táján vágták ketté, orrát É felé fordították. Gerincoszlopának megmaradt része D felé irányult, mellső lábai pedig természetes helyzetükben voltak (7. kép). Egy jellegtelen, szürke színű edény maradványa mellett itt is előkerült egy cserépüst peremtöredéke (I. t. 13— 14.). — (A gödör déli oldalát újkori árok metszette.) 4. kép. Cserépüst-peremek keresztmetszetei (2. gödör) Az ismertetett négy gödör betemetése a XI—

XII. századra tehető. Emellett tanúskodik a cserépüstök elterjedt használata, a fazekaknak hullámköteggel, ritka párhuzamos vonallal vagy rézsút benyomkodással való díszítése.

9 A 2. gödörből előkerült sárga színű, jól korongolt fazekakhoz hasonlók a XII. századra jellemzők.

10 Mivel a kora Árpád-korból első ízben került elő fél kutyacsontváz, érdemesnek tűnik az ide csoportosítható adatoknak — bővebb anyag hiányában egyelőre a teljes megfejtés igénye nélküli — áttekintése. 8 Eszerint kisebb termetű volt, mint a kardoskúti nagy eb. — Bökönyi S. hívta fel a figyelmemet, hogy Brandenburgban egy III—

IV. századi sírban kicsi, kettévágott kutyát találtak, 1. Hauck, E., Die urgeschichtliche Bedeutung von Haustierknochenresten. Burgenland. Heimatblätter, 9. 1947. 1—7. Szíves segítségéért fogadja köszönetem. — Népvándorlás kori germán sírokban nem ritka a kutyacsontváz, 1. Salin, E., La civilisation mérovingienne. IV. Paris, 1959. 19—20. 9 1. pl. ParádiN., Beszámoló a pécsi Tettyén az 1957. évben végzett ásatásról. JPMÉ. 1958. LXI. t. 1—7, Sós A., Die Ausgrabungen Géza Fehérs in Zalavár. Arch. Hung. XLI. 1963. 21, LXL t. 2—3, LXXIV. t. 1—-2, LXXIX. t. 5, Török Gy., Die Bewohner von Halimba im 10. Jahrhundert. Arch. Hung. XXXIX. 1962. XLVI. t. 80, XLVII. t. 167, L. t. 170, Nováki Gy., Überreste des Eisenhüttenwesens in Westungarn. Wiss. Arbeiten aus dem Burgenland. 35. 1966. 21. kép 3, stb. 299