A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1971. 1. (Szeged, 1971)
T. Knotik Márta: Keresztszemes szőrhímzések a Délalföldön
Liliomos mustra Folyamatos szerkezetű mustrák 23. Orosháza. A középső sáv egy-egy ellentétes irányú liliom-sorát csavart szalag kapcsolja össze. A szélső sávokban háromágú virágtövek ülnek. A sávokat leveles zeg-zug sor választja el. Vörössel és a barna két árnyalatával hímzett. A párnavég h: 46 cm, sz: 52 cm, a párnahaj h: 90 cm, sz: 46 cm. (Néprajzi Múzeum 48.509 ltsz. Gyűjtő: Bartókyné, 1903.) 24. Orosháza. A középső sáv egy-egy ellentétes irányú liliom-sorát csavart szalag kapcsolja össze. A szélső sávokban háromágú virágtövek ülnek. A sávokat leveles zeg-zug sor választja el. Barna és kék színű, kevés bordó is szerepel. A párnavég h: 46 cm, sz: 62 cm, a párnahaj h: 101 cm, sz: 46 cm. (Néprajzi Múzeum 48.507 ltsz. Gyűjtő: Bartókyné, 1903.) 25. Orosháza. A középső sáv egy-egy ellentétes irányú liliom-sorát csavart szalag kapcsolja össze. A szélső sávokban leveles ágak és szegfűtövek váltakoznak. A sávokat virágos zeg-zug sor választja el. A vörös és barna szín egyenlő arányban van. Középső bojtja vörös, a szélsők barnák. A párna vég h: 49 cm, sz: 80 cm, a párnahaj h: 94 cm, sz: 49 cm. (Gyulai Múzsum 54.767.1. ltsz. 48 Gyűjtő: Lükő Gábor, 1953.) Leveles mustra 26. Orosháza. A középső sáv levél- és virágformái féloldalra, a középtengely felé hajlanak. Térkitöltői geometrikus formák. A szélső sávokban háromágú virágtövek sorakoznak. A sávokat leveles zeg-zug sor választja el. Vörös és barna színű, kevés kék is szerepel. Három bojtja többszínű szálakból van. A párnavég h: 47 cm, sz: 67 cm. (Néprajzi Múzeum 48.508 ltsz. Gyűjtő: Bartókyné, 1903.) Szegfűs mustra 27. Orosházavidéke. A középső sáv zeg-zug soraiba szegfűfejek hajlanak. A szélső sávokban ágasbokrok sorakoznak. A sávokat egyszerű hullám sor választja el. Vörös és mustársárga színű, egy helyen kevés kékkel hímezve. A lepedőszél darab h : 62 cm, sz: 49 cm. (Néprajzi Múzeum 57.65.12 ltsz. 49 Gyűjtő: K. Csilléry Klára, 1957.) A mustracsoport közös vonása, hogy a motívumok egymásutánja végnélkül folytatható. A liliomos (23—25) darabokon szépen megfigyelhető, hogy a motívumok más-más aránybeli megformálásával ugyanaz a mustra is változatossá tehető. A leveles mustra (26) középsávjának ritmusához alkalmazkodva ismétlődnek szélső sávjának virágtövei. A lepedőszéldarab szegfűs mintája (27) vonalvezetésével és a hímzetthímzetlen felületek egyensúlyával, ritmusával szépen kapcsolódik az előző két mustrához. Itt kell megemlítenünk az Orosháza vidékéről Fél Edit által közölt darabokat 50 . Ezek jellegüknél fogva sem kapcsolódnak szorosan az általunk bemutatott orosházi párnavégekhez 51 . Időben pedig feltehetően közelebb állnak hozzánk, hiszen a madaras, pelikános párnák divatjára Fél Edit gyűjtésekor még emlékeztek. Az általunk vizsgált orosházi mustrák hullámindás (8—13), kazettás (14—22) szerkezete reneszánsz eredetű, míg a folyamatos mustráké (23—27) középkori 52 . E szerkesztések népművészetünkben is mélyre hatottak és igen elterjedtek. Hatásuk szinte napjainkig érezhető. 48 Az eladó Vangyel Endre Orosházán szerezte meg a hímzést, ahol 1909—12 között helyettes főszolgabíró volt. [Békés megyei fejek, szerk. : Gergely Gábor Arnold. Békéscsaba. 1929. 96. Lükő Gábor (Kiskunfélegyháza, Múzeum) és Szabó Ferenc (Gyula, Levéltár) szíves közlése alapján.] 49 Achtzehnerné műkereskedő hagyatékából. 50 Fél E., i. m. 1969. 85, 86, 87. kép. 51 A kakastaréjos mustra megfogalmazása az Arad vidéki hímzésekhez áll közelebb (Dömötör L., Az Arad megyei hímzés. Művészi ipar. 1889. 67.), míg a tulipános mustráé a vásárhelyi szabadrajzú, kazettás szerkezetű párnavégek tiszta kompozíciójára emlékeztet. 52 Palotay G., i. m. 1938. Uő., i. m. Bp. 1940. Fél £., i. m. Bp. 1964. 18. Balogh /., A népművészet és történeti stílusok. Nér. Ért. 1967. 150. 203
