A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1971. 1. (Szeged, 1971)
T. Knotik Márta: Keresztszemes szőrhímzések a Délalföldön
sáv ritmusában gazdagon hímzettek. A hulláminda tört vonala és a virágfejek csipkeszerű áttörtsége teszi igen finommá az utolsó darabot (13), melynek szélesen megformált elválasztó sora e mustracsoport mindegyikén szerepel. Kazettás szerkezetű mustrák Csillagos mustra 14. Orosháza. A középső sávot három nagy csillag tölti ki. A szélső sávokban faágas tövek ülnek. A sávokat virágos zeg-zug sor választja el. Vörössel és a barna két árnyalatával hímzett. Középső bojtja megvan. A párnavég h: 46 cm, sz: 83 cm. (Néprajzi Múzeum 48.513 ltsz. Gyűjtő: Bartókyné, 1903. Közölve: Bátky Zs.—Győrffy I.—Viski K., Magyarság néprajza Bp. 1934. II. k. XLIV. és Magyar népi díszítőművészet. Bp. 1954. 136. színeskép.) 15. Orosháza. A középső sáv három nagy csillaga egymásbaér. A szélső sávokban háromágú virágbokrok ülnek. A sávokat leveles zeg-zug sor választja el. A lilásvörös és barna szín 45 egyenlő arányban szerepel. A párnavég h: 43 cm, sz: 66 cm. (Rákospalotai Múzeum 139 ltsz. 46 ) A mustra tömör csillagait feloldják a belső negatív virágfejek (14). Ezekhez idomul a szélső sáv finom rajzú faága. A második párnavég (15) összekapaszkodó csillagai vízszintes és függőleges sávokat alkotnak. Az előzőével azonos belső felbontás itt más hatású. E párnavégek a gyakran használatos csillagmotívum igen szép megfogalmazásai. Átlós mustra 16. Orosháza. A középső sávban az András-kereszt és a stilizált makk háromszor ismétlődik. A szélső sávokban háromágú szegfű tövek ülnek. A sávokat leveles zeg-zug sor választja el. Vörös és barna színű, a szélső sávokban durvább fekete szőrrel hímzett. A párnavég h: 44 cm, sz: 53 cm. (Néprajzi Múzeum 51.14.1025 ltsz.) 17. Orosháza. A középső sávban az András-kereszt és a stilizált makk háromszor ismétlődik. A szélső sávokban nagy fenyőágas tövek ülnek. A sávokat leveles zeg-zug sor választja el. Vörös, barna, és zöldessárga színű. Bojtja többszínű. A párnavég h: 44 cm, sz: 70 cm. (Néprajzi múzeum 48.514 ltsz. Gyűjtő: Bartókyné, 1903. Közölve: Ortutay Gy., A Magyar Népművészet Bp. 1941. I. k. 309.) 18. Orosháza. A középső sávban az András-kereszt és a stilizált makk, míg a szélső sávokban a középmotívumnak csak egy része ismétlődik háromszor. A sávokat leveles zeg-zug sor választja el. A vörös és barna szín egyenlő arányban van 47 . A párnavég h : 44 cm, sz: 65 cm, a párnahaj h : 92 cm, sz: 44cm. (Békéscsabai Múzeum 52.3533 ltsz.) 19. Orosháza. A középsávban fenyőággal szegélyezett András-kereszt ismétlődik kétszer. A szélső sávokban háromágú virágtövek ülnek. A sávokat geometrikus díszű sor választja el. Egyszínű, vörössel hímzett. A párnavég h: 45 cm, sz: 61 cm, a párnahaj h: 90 cm, sz: 45 cm. (Néprajzi Múzeum 48.510 ltsz. Gyűjtő: Bartókyné, 1903.) A mustra közös vonása a tömörebb (16—17) és könnyedebb (18—19) formában is jelentkező András-kereszt. A keresztalakban elhelyezett stilizált makkok és bimbó formák (19) áttörtsége világít. A négy makk (16—18) sakktáblás beosztását a hímzett (színes) és hímzetlen (fehér vászon) felületek adják. Valamennyi párnavég szélső sávja más és más. 45 E darab hímzéséhez nem szőrfonalat, hanem valószínűleg gyári úton előállított gyapjúfonalat használtak, mely a párnavég későbbi készítésére utal. 46 Wiener Tibor hódmezővásárhelyi görögkeleti lelkész és felesége gyűjteményéből. 47 Egyetlen zöldessárga színű csillaga gyapjúfonallal hímzett (mint 15), valószínűleg későbbi pótlás. 197
