A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1971. 1. (Szeged, 1971)
T. Knotik Márta: Keresztszemes szőrhímzések a Délalföldön
A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1971 j1 KERESZTSZEMES SZŐRHÍMZÉSEK A DÉLALFÖLDÖN T. KNOTIK MÁRTA (Szeged, Móra Ferenc Múzeum) Népi hímzéseink legrégebbről fennmaradt képviselői közé tartoznak a gyapjúhímzések. Ezek legnagyobb része szabadrajzú, de országszerte készítették őket keresztszemes technikával is 1 . Ilyen keresztszemes és szálánvarrott szőrhímzéseket ismerünk Hódmezővásárhelyről, Makóról és Orosházáról. Jelen dolgozatunkban ezeket ismertetjük. E keresztszemes gyapjúhímzések között jellegzetes csoportot az ún. orosházi szőrhímzések alkotnak, melyeket párnavégekről ismerünk 2 . Ezek színezésben is eltérnek más tájak hímzéseitől. Kivarrásukhoz használt szőrfonal erőteljes tiszta színeket képvisel. Jellemző a vörös és barna színösszeállítás, melyhez egyes darabokon a kék és kevés sárga szín tevődik. A Csongrád megyei múzeumok néprajzi gyűjteményében levő vásárhelyi és makói szőrhímzéses párnavégeket az 1900-as években gyűjtötték be. Vásárhelyen Kiss Lajos és Tornyai János 1904-től 3 , Makón Tömörkény István 1906-tól gyűjtötte e párnavégeket 4 . Ezek között csupán néhány darab keresztszemes, a többi szabadrajzú. Ilyen vásárhelyi keresztszemes párnavég szerepel Szeremlei 1911-ben megjelent Vásárhely története című munkájában közölt képen 5 . 1928-ban írja Kiss Lajos e szőrös párnavégekről 6 : „Az egyező vallomások azt mutatják, hogy Vásárhelyen e régi párnavégek a XVIII. században voltak divatosak". 1941-ben Ortutay Gyula két vásárhelyi darab képét közli, ,,szőrhímzésű párna" képaláírással 7 . Fél Edit 1965-ben egy makói gyűjtésű „szőrhímzéses vászontakarót" közöl 1791-es évszámmal 8 . Az ún. orosházi szőrhímzések az orosházi-, békéscsabai-, gyulai-, rákospalotai múzeum és az Országos Néprajzi Múzeum gyűjteményében maradtak ránk. Az első ilyen hímzés közlésével 1928-ban a Magyar Népművészet lapjain találkozunk 9 , melyről csupán a képaláírás árul el annyit: „Vánkoshéj. Békés m. (Orosháza)". 1934-ben 1 Fél E., Bevezetés a magyar hímzések ismeretébe. A Népművelési Intézet kiadványa, Bp. 1964. 20. 2 Az orosházi szőrhímzések között egy lepedőszél maradt ránk (27.). 3 Kiss L., Emlékezések a Hódmezővásárhelyi Múzeum alapításáról Bp. 1958. 8. 4 L. a Móra Ferenc Múzeum néprajzi leltárkönyvének bejegyzéseit. 5 Szeremlei S., Hód-Mező-Vásárhely története. Hmvh. 1911. IV. 300. középső párnavég (2. darabunk). Plohn József hódmezővásárhelyi fényképész felvételeinek egyike (383 ltsz.), melyeket Tornyai János felkérésére készített az 1904. évi mezőgazdasági kiállításra összegyűjtött néprajzi tárgyakról (Kiss L., i. m. 1958. 12.). A felvételeket a Hódmezővásárhelyi Múzeum őrzi (Dömötör /., A Plohn gyűjtemény MFMÉ. 1968. 165.). e Kiss L., Szőrös párnavégek Hódmezővásárhelyen. Népr. Ért. 1928. 47. 7 Ortutay Gy., A magyar népművészet. Bp. 1941. 305. alsó kép (4. darabunk), 306. felső kép (2. darabunk), Plohn felv. 385 és 384 ltsz. 8 FélE., Textilgyűjtemény (A Néprajzi Múzeum 1963—64 évi tárgygyűjtése) Népr. Ért. 1965.230. 9 Bátky Zs.—Györffy I.— Viski K., Magyar Népművészet Bp. 1928. 97. alsó kép (a 14. darab), 102 felső színes rajz (all. darab). 185
