A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1971. 1. (Szeged, 1971)

Kulcsár Péterné: Bellosics Bálint levelei Herrmann Antalhoz

Pusztán lakunk most szülőimmel, s a közel erdőben nagyon gyakori vendégeink a czigányok. Gyakrabban ellátogattam hozzájuk. Két év előtt egy öreg asszony mondott egy pár dalt, s azokat át is adtam tanár úrnak. Az öreg a télen meghalt, s a fiatalok azt mondják, nem tudnak, — én azt hiszem, csak nem akarnak. Devláról

11 kérdezősködtem, mire azt felelték, hogy ők mind róm. katholikusok. „Csak ha nagyon-nagyon sóhajtozunk, akkor mondjuk: Hojoj Devla, bare Devla — po mozsem uprema!" — Sok szláv szó van nyelvükben s ha nem csalódom a ,,po mozsem" (segíts meg) is a szláv „pomogaj". Már Király

12 tanár úrnak említettem, hogy egy hetési ötven-lakodalmas násznagy, midőn kérdeztem, kitől tanulta felköszöntőit, azt mondta, hogy könyvekből, s hogy most is van nála egy, Pető Gergely írta. Fiatalos kapkodással mindjárt a XVII. század történetírójára, a Magyar krónika írójára billent az eszem. Most, hogy kezemben van az Alföldi vőfély-könyv, látom, hogy csalódtam. Az említett vőfély-könyv Méhner kiadása; évszám nincs rajta.

13 A benne levő köszöntők csinos versei fülemben zörögtek folyton, hát amint az Ethnogr. tavalyi 8-ik és 9—10-ik füzetében a Kiskunhalasi (Tury)

14 és baranyai (Kötse)

15 lakodalmi szokásokat olvasgatom, ismerős verseken akadok meg. Összehasonlítottam, hát a Kötse versei közül 8, a Turyé közül 16 vers vagy egészen az, vagyon [!] nagyon kevés különbséggel az, a mi a Pető G. könyvében van. A hazai folyóiratok sorába vegye fel tanár úr a Muraközt is. Már hosszabb idő óta közöl régi okiratokat. (Nem tudom, a „Századok" vesz e hírt róluk! — A lapok hiánya a legnagyobb szegénysége a vidéki embernek.) Az ezidei 32. számban Zrínyi Miklósnak, egy 1623-ban (Datum Csáktornyáé die 3-a May Anno Domini 1623. Zrény Miklós m. p.) kelt, a 35. számban pedig Zrínyi Györgynek 1625-ben (Datum in Castro nostro judico. Csáktornya, die 24 May Anno 1625. Georgius Zrinio. ni. p'. Banus:) kelt adománylevelét; ugyancsak a 32-ik számban Muraközi régi családnevek czím alatt 1535-től kezdve vagy 300 családnevet közöl. A 32. és 33. számokban Felméri Albert

16 a csákt. tankép. tanára a dobsinai barlangról ír (Kirándulás a dobsinai jégbarlanghoz). — Érdekesebb a 37. számban közölt régi okirat, a légrádi (Alsó-Muraköz, a Mura és Dráva összefolyásánál) sajkások czéhlevele és VI. Károly megerősítő irata 1717-ből. Ennyi az, a mit tanár úrral ez alkalommal közölni kívántam, s kérem, engedje meg, hogy néhanéha felkereshessem leveleimmel. — Bár nem kellemetlen az így eltöltött hosszú vakáczió, de rendes foglalkozáshoz szokott ember mégis vágyik valami biztos helyre, hol sok apró bajtól függetlenítheti magát, s dolgozni is inkább van kedve. Majd talán nekem is jut valami helyem, — reményiem! — Magamat tanár úr jóakaratába ajánlva maradtam őszinte tisztelő tanítványa Bellosics Bálint. Baja, 1894. nov. 30. Kedves Barátom! Megbocsáss, hogy oly soká nem adtam magamról életjelt, előtted ismeretes körülményeim nem engedték. — Hála az Égnek és Wlassics miniszter úr Ő méltóságának, két teljes évi helyettesítésünk nehéz ideje lefutott, tanárkarunk Macskásy Sándor személyével kiegészült. Ha miniszterünk budget-jét változatlanul megszavazzák, s a minisztérium a rangsor szigorú betartásával rendelkezik, nekem 1897-ben a rendes tanárok közé kell jutnom. Annak idején kérni foglak, légy szives, munkálj érdekemben, nehogy a mai fene protekcziós világban jogos nyergemből kiüssenek. Az Ethnologische Mitteilungen legújabb két számát nagyon köszönöm. Kiváló élvezette! olvastam Die ethnographische Gestaltung der Bevölkerung Ungarns czimű czikkedet. Megfelelő rövidítéssel be fogom mutattatni Önképző-körünk egyik ülésén. Én most a többek közt Bácska néprajzi térképét próbálom összeállítani. Nagyon tarka lesz, de érdekes. Ezen kívül a Hetes néprajzára vonatkozó jegyzeteimet rendezgetem, s tanítványaim segítségével, rajzolt sémák alapjárt a gazdasági eszközök neveit, részeik neveit s a házi állatok testrészeinek neveit gyűjtögetem s a születésüknél, nevelésüknél, használásuknál előforduló szokásokat etc. 11 Cigány szó, a. m. isten. 12 Király Pál író, nyelvész, tanár. 1888-tól az állami pedagógium tanára volt. 13 Az Ethnographia 3 (1892) : 2—3. sz. 120. oldalán Méhner Vilmos kiadói tevékenységéről olvastunk. Kiadott pl. Pető Gergelytől 2 füzetet: Alföldi Vőfény-könyv, 40 p. és Násznagyok kötelességei, 16. p. 14 Thury József [(1861—1906) ref. főgymn. tanár.], Kis-Kun-Halas néprajza. Ethnographia 1(1890):8. sz. 381—410. p. 15 Az említett dolgozat: Kötse István: Népélet és népszokások Baranya megyében. Ethnographia 1(1890):9—10. sz. 448—464. p. 16 Felméri Albert tanítóképző-intézeti tanár Félegyházán, majd Csáktornyán tanított. 180