A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1971. 1. (Szeged, 1971)

Kulcsár Péterné: Bellosics Bálint levelei Herrmann Antalhoz

Szeretett tanár úr! Csáktornya 1887. ápril 20-án. Mikor még szerencsés valék szeretett tanár úr tanítványának lenni, tanár úrnak azt az Ígéretet tettem, hogy amire megkért — a vend népdalok érdekében — minden lehetőt meg fogok tenni. — Ez igéretemet teljesíteni eddig nem volt módomban, habár minden tőlem kitelhetőt megtettem, hogy a tanár úr iránt érzett hálám fejében legalább valami csekélyét tegyek is. — Az idevaló tanítóktól — habár igen jó viszonyban vagyok is velük — a legszorgosabb utánjárással sem kaphattam semmit. Sok nélkülözi is a kellő műveltséget, hogy ezen népdalok gyűjtésének fontosságát beismerje, és a nép eme kincseiben lenézni való badar ostobaságokat lát, melyek meghallgattatásukat sem érdemlik, nem hogy gyűjtésbe veendők lehetnének. — Ezen az úton tehát semmi eredményt sem remélhetek és új módot kelle keresnem, hogy legalább néhánynak birtokába juthassak. — Betegségem alatt — mely miatt a budai Padagógiumtól is válnom kellett —, különösen amikor már annyirajavult, hogy miatta apróbb kirándulások [!] is tehettem, meglátogattam egy-két józanabbul gondolkozó tanítót és jegyzőt; és most már ígéretüket bírom, hogy a gyűjtésben segíteni fognak; és így abban a szerencsés helyzetben leszek, hogy tanár úrnak időnként egy-egy vend népdalt küldhetek. — Jelenleg küldött kettő közül egyik ballada forma és megtörtént eseményről szól ; egy Magdics Mátyás nevű földmívelőtől hallottam. A „Peszem od 3 (tri) zsenszk", három asszonyról szóló történetnek születésére egy, ezelőtt négy vagy öt évvel történt eset szolgáltatott alkalmat, midőn Rácz-Kanizsánál 5—6 vend nő a Murába fúlt. Ilyen megtörtént esetekről több énekük szól és úgy látszik kedvencz tárgyuk. Önálló lyrai darabjaik (dalaik) ritkábbak, és ha vannak is, többnyire vallásosak, mi a vend nép rendkívüli vallásosságából magyarázható ki. Fogadja tanár úr e néhány népéneket abbeli törekvésem jeléül, hogy kérését tőlem kitellhetőleg [!] teljesíteni igyekeztem. Legyen szíves tehát néhány sort írni, váljon megfelelnek-e várakozásának. Ha igen, kész örömmel látok hozzá, hogy többre is szert tegyek. — Különben a vend népnek úgy szokásairól, mint életéről, viseletéről, erkölcsi életéről a legkisebb részletekig kiterjedő adatokkal szolgálhatok. Kérem továbbá szeretett tanár urat, hogy legyen szives jóakarattal ezután is irányomban, s ha mint polgári képeszdész talán még tanítványa lehetnék, ne vonja meg tőlem segítségét. Ezek után becses levelét várva, mély tiszteletem kifejezésével maradtam szerető volt tanítványa,. BeÜDsics Bálint IV-ed vés[!] tanítójelölt. Czím: B. B. tanítójelölt Csáktornya (Zala megye). Igen tisztelt tanár úr! Nyakasházi puszta. Alsó-Lendva,. 1891. szept. 18. Tudom, hogy már Budán tanít tanár úr, oda czímzem tehát levelemet, s kérem, legyen szíves, szenteljen néhány másodperczet az itt következőknek. Az idén bőséges időm jutott s jut talán ezután is, — gyűjtöttem egyetmást. Több új vend dal birtokába jutottam. Nem Bellatincz

1 vidékéről valók, hanem Bagonya és Puczincz

2 (magyarosítva: Battyánd. Vasm. Lutheranus vend.) környékiek. Érdekesek azért is, mert a bellatinczitől — eddig onnan valókat közölt tanár úr tőlem — eltérő tájszólásúak. A bellatincziak nyelve, közel lévén a Stájer határhoz, folyékonyabb, míg amazokén a magyar szomszédság erősen megérzik. Bellatincz vidéki leányoktól több dalt le is kótáztam kísérletképen, egyet közülük felküldve Sztankó

3 úrnak bírálás végett. A bagonyai énekek között van egy érdekes. Miután még nem rendeztem jegyzeteimet, csak egy részét közlöm szó szerinti fordítással. Ti horvát. — Kaj bi rad. Kaj bi rad vu magyarskoj zemli? las bi rad. Iasz bi rad Magyarsko korouno. Nebos je 1 Belatinc, Bellatinc, kisközség Zala vármegye, ma Jugoszláviához tartozó alsólendvai járásában vend és magyar lakossággal. 2 Bagonya (Bgojina) vend és magyar lakosú község Zala megyében, az alsólendvai járásban. — Puczincz (Battyánd) község Vas megye — ma ugyancsak Jugoszláviában fekvő — muraszombati járásában vend és magyar lakossággal. 3 Sztankó Béla (1866—1939) polgári tanítóképző-intézeti tanár, zenepedagógus és zenetörténész. Tankönyveiben fontos szerepet kapnak a népdalok. Te horvát. Mit akarsz. Mit akarsz a magyarok földjén? Szeretném Szeretném A magyar koronát. Nem fogod 178