P. Brestyánszky Ilona: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1970. 2. Csongrád megye iparművészeti kincsei. (Szeged, 1972)

záródása a magyar copf stílusú bútorok kedvelt, körzővel szerkesztett leveles rozettája. A mesterien faragott díszítmény gazdag fény-árnyék hatású. Az úrasztali korlátot sima, esztergált dór oszlopok tartják, középen és a sarkokon pillérekkel, amelyeket mélyített téglalap alakú mezőkben rózsás levélsor díszít. A baloldali padsor előlapján vésett felirat szerint Joó Sámuel makói asztalosmester készítette „1829-ben a makói ref. eklesia" számára,

221 — a bútorzat azonban az ezidőben működött makói asztalosok jó felkészültségét, stílusformáló erejét általánosságban is megmutatja. A magyar reformkor polgári ízléshez alkalmazkodó bútorművességét Csongrád megyei védett anyagunkban a kisteleki r. k. templom beépített, dióborítású faliszekrénykéje (94. T. 84) képviseli, amely a polgári otthonok bútorait készítő vidéki magyar asztalosok ízlését dicséri. Konstrukciója egy egyajtós ruhásszekrény kiképzésének felel meg. Egyenes hasáb alakú, tetején kit tagolt párkány, az ajtó melletti lizénák fejezetein és talapzatán finomrajzú jávorfa-inda és vonalberakás. Az ajtó lapján téglalap alakú, lesarkított, bemélyített mező. A templom História Domusa szerint 1832ben készült. A szentesi Szt. Anna plébánia templom tölgyfából készült faragott kagylódíszes profilú padsora (T. 432), amelyet szentesi asztalos, Antal János készített 1846—50 között, már a historizmus ízlését mutatja, barokk mintát követ. A Csongrád megyében készült helyi asztalosok művei után a behozatal útján Csongrád vármegyébe került néhány bútort említjük meg. Az egykori pesti Impsom (?)-műhelyben 1775-ben készült a hódmezővásárhelyi r. k. templom berendezése, amelyből csak a faragott gyertyatartók (T. 28), a gyertyatartó falikarok (T. 29) és két későrokokó képkeret (T. 30) maradt fenn.

222 A kiskundorozsmai r. k. templom padsorait (95. T. 77) és sekrestyeszekrényét a História Domus szerint Pesten, 1806-ban „udvari asztalosok" készítették. Eddigi kutatásaink az udvari asztalosok kilétének megállapításában még nem vezettek eredményre. A jóarányú, tölgyfából készült padok profilját az ülőrész alatt kannelurázott pilaszterek tagolják, a pilaszterfejezeteket pedig két copf ízlésű, korongos, faragott téglalapidom díszíti. A padprofilt esztergált gerezdes gömb koronázza. Ez a típus a Tiszántúlon igen elterjedt, Békés megye templomaiban még a XIX. sz. közepén is készítettek ilyen templomberendezéseket. A tölgyfa sekrestyeszekrény egyszerű, a célszerűséget szem előtt tartó bútor. Alul 6, felül 7 profilált táglalap alakú mezőkkel tagolt ajtajú szekrényrészből áll. A fenti középső kehelyszekrény hangsúlyos, félkörös záródású, két oszloppal kereteit, ormán aranyozott, faragott, gyűrűvel összefogott levéldísszel. A szekrény felső párkánya fogazott díszű; minden kehelyszekrény felett kanellurás, esztergált vázaszerű gömbbel. A szekrény és a padsorok is a copf elemeket hagyományként továbbőrző századeleji empire bútorművesség emlékei. Az osztrák copf stílus zsúfolt gazdagságát mutatja a kiskundorozsmai r. k. templom márványt utánzó festésű, aranyozott-faragott lombdíszű szószéke, amelyet a História Domus szerint Christined József tiroli szobrász készített 1801-ben (T.78). XVIII. századi francia, rózsacsokrokkal díszített Aubusson-huzatú ülőbútor garnitúrát (96. T. 164) őriz a szegedi püspöki rezidencia. Ugyancsak a szegedi püspöki rezidenciában látható egy díszesebb kiképzésű, polgári otthonok berendezéséhez készült ülőbútorkészlet az első 1800-as évekből (T. 167) gazdag aranyozott bronzveretekkel, vadrózsa- és hajnalka-inda berakással, nyersszínű és világoskék csíkos selyemripsz kárpitozással. Az asztal kerek lapját teljesen elborítja a berakott, körbe komponált indás virágdíszítmény. 221 A templom História Domus-ának adataiból. 222 A hódmezővásárhelyi róm. kat. templom História Domus-ának adata. 95