P. Brestyánszky Ilona: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1970. 2. Csongrád megye iparművészeti kincsei. (Szeged, 1972)

43. (T. 213) Ampolnatartó tál. ezüst Augsburg IL mester 1700 körül Szeged, Ferences Kincstár Kassán 1524-től, Nagyszebenben a XVI. sz. második felétől, Kolozsváron a XVI. századtól; a XVII—XVIII. században a Felvidéken és Erdélyben több helyen, így Besztercén a XVII. sz. első felétől, Eperjesen 1661-től, Bazinban 1659-től, Brassóban a XVII. sz. első felétől, Lőcsén a XVII. sz. utolsó negyedétől, Besztercebányán a XVII. századtól, Marosvásárhelyen Trencsényben és Aradon a XVIII. századtól fogva működtek öntők. Budán a mohácsi vész előtt már kimutatható nyomuk.

178 Pesten a XVIII. sz. végétől kedve mutatható ki ónöntő, Szelpp Vincentius, aki Karlsbadból származott ide, 1783. szeptember 10-én nyert pestbudai polgárjogot;

179 Stadler Josephus, ugyancsak karlsbadi ónöntő pedig 1809. március 4-én nyert pest-budai polgárjogot, fiai az ónöntő mesterséget 1832—33-ban folytatták.

180 A hódmezővásárhelyi ref. újtemplom fedeles kupájának talpbélyege is pesti ónöntőre mutat: „Feinzinn in Pe"... 178 Hintze, E., Süddeutsche Zinngiesser. Leipzig 1931. 179 Illyefalvi—Pallos 308. 180 Illyefalvi—Pallos 296. Patakyné 290—292. 55