P. Brestyánszky Ilona: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1970. 2. Csongrád megye iparművészeti kincsei. (Szeged, 1972)

11. (T. 32) Kehely 12. (T. Ill) Kehely ezüst aranyozott ezüst magyar, 1761. magyar, XVIII. század eleje Hódmezővásárhely, ref. újtemp. Makó, gör. kai. temp. rózsadíszes, lendületes rajzú nódus, a kupát szeszélyes vonalú levéldíszével és rokokó rózsadíszes medaillonjával beborító kupakosár a rokokó bármely osztrák kismesterének műve lehetne. Mestere azonban magyarnak is tartható úgy, mint a makói görög kat. templom XVIII. század elei, jelzés nélküli aranyozott ezüst kelyhe (12. T. Ill), amelynek hatkaréjos talpát német metszetek mintakönyve révén elterjedt lomb- és szalagdísz s gyümölcsköteges trébelés ékesíti, öntött nódusán három barokk kartus, áttört lomb- és szalagdíszes kupakosarán Krisztus szenvedésének jelvényei és Veronika kendője látható. A XVIII. századi szentségtartók és keresztek szokványos hazai típusát mutatja a szőregi, ill. a csongrádi r. k. templom egy-egy műkincse. Szőregről az aranyozott réz monstranciát említjük, (T. 463) négy osztatú, magas talpán domborított rokokó medaillonnal és fáklyadísszel, csavart alakú nódusával, dús koszorúval övezett, rokokó, kartus alakú szentségházával. A szentségházat felül keresztben végződő baldachin díszíti, alatta az Atyaisten alakja, két térdeplő angyal s az allegorikus jelentésű galamb. A csongrádi r. k. templom ezüst feszületének (T.12) négy osztatú, magas talpát rokokó lángnyelvek ékesítik. Nódusa öntött, díszváza-idomú feszülete háromkaréjos végződésű, corpusa öntött. A szegedi ferences rendház kincstárának — felirata szerint 1767-ben adományozott — ezüst kelyhét finom arányai, kitűnő technikája, lendületes vonalvezetése a hazai rokokó ötvösség jeles alkotásává avatják (T.221). Az európai rokokó megszokott díszítő motívumait élettel tölti meg itt a névtelen magyar mester. A három32