P. Brestyánszky Ilona: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1970. 2. Csongrád megye iparművészeti kincsei. (Szeged, 1972)

AZ IPARMŰVÉSZET TÖRTÉNETE CSONGRÁD MEGYÉBEN Csongrád megye meglevő iparművészeti kincseinek csaknem fele a hódoltság utáni időből, a XVIII. századból, másik fele a XIX. század első feléből származik. Az emlékek szakok szerint, azon belül pedig korok szerint kerülnek bemutatásra.

88 ÖTVÖS-, ÓN- ÉS RÉZMŰVESSÉG A honfoglaló magyarok fejlett, perzsa-szasszanida jellegű ötvösművészetét a fennmaradt ezüst- és bronzveretek és csüngők, tarsolylemezek, szíjvégek idézik. A magyar ötvösművészet honfoglaláskori emlékanyagában fontos szerepet játszanak a Szeged vidékén nagyszámban előkerült madárdíszítésű fejesgyűrűk, amelyeket kitárt szárnyú madár vésett rajza, gyakran csillagalakban bekarcolt levelek díszítenek. A szegedi múzeumban őrzött kiszombori és a Kecskemét környéki gyűrűk Szent László kori pénzekkel együtt kerültek elő.

89 Az ősi díszítőstílust a XI. században háttérbe szorították a kereszténységgel elterjedt díszítőformák. A bizánci iparművészet hatását árulják el a hazai emlékanyagban többhelyt előforduló XI. századi bronz mellkeresztek, melyeket nyakban, zsinórra fűzve viseltek. Kopottságuknál fogva nehéz eldönteni, hogy bizánci importáruk-e, vagy hazai készítmények. A szentesi múzeum Mindszent—Koszorúsdűlőből származó bronz mellkeresztje (inkább görög kereszt alakú, öntött, orans alakban ábrázolt, görög császári díszruhás, későbizánci, hosszú chitonos Krisztussal, mellén keresztbevetett loronnal, melynek végei a karokon nyúlnak felfelé) milánói pénzekkel együtt került elő. A X. század első feléből származik, valószínűleg Bizáncban készült.

90 A szentesi múzeum Szentes—szentlászlói kis bronzkeresztje és encolpiuma a kereszt szárainak végükön szélesedő alakjával a XI. századból származik. Az encolpium mindkét oldalán Krisztus-ábrázolás, az egyik oldalon orans alakban, a másik oldalon: a megfeszített Krisztus. I. Konstantin átlyukasztott pénzével kerültek elő, s valószínűleg bizánci tucatmunkák. A Szentes—sinkahegyi öntött bronz mellkereszt szintén a XI. századból származik. A kereszt szárai itt is végükön kiszélesednek, Krisztust ornas alakban, bizánci, hosszú redőzetű chitonban ábrázolják. A kereszt karján a négy evangélista mellképe. Felfogásban hasonló a Veszprém megyei Borsát pusztán 1935-ben talált ereklyetartó mellkereszt

91 (3.). 88 A vidék honfoglalás kori és kora középkori emlékeivel kiváló régészeink egész sora foglalkozott, itt csak megemlítjük: Banner János, Bálint Alajos, Csallány Dezső, Csallány Gábor, Farkas Sándor, Foltinyi István, Hampel József, Korek József, Móra Ferenc, Reizner János, Sebestyén Károly, F. Takács Zoltán, Tömörkény István és az utóbbi években Bálint Csanád, Dienes István és Trogmayer Ottó kutatásait. 89 Bálint S. 8. 90 Csallány G., Avar kori és IX—

XIII. sz.-i leletek a Szentesi Múzeumban. AÉ. 90. 91 Gerevich T., Magyarország román kori emlékei. Bp. 1938. 90. 23