P. Brestyánszky Ilona: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1970. 2. Csongrád megye iparművészeti kincsei. (Szeged, 1972)

lemészárolta, a „hűtlenségen ért" várost felgyújtotta és kirabolta.

61 A város életbenmaradt népe elmenekült Szegedről, Csongrád és Csanád megye teljesen elpusztult. Régi fényét, gazdagságát soha vissza nem nyerte, előbb török, majd osztrák tartománnyá süllyedt; a társadalmi haladástól, kultúrától elmaradt. A Szegedről 1552-ben elmenekült lakosság körében voltak az ötvösök is, Szeged leghíresebb iparosai.

62 A török elől Kecskemétre, Nagyváradra, Debrecenbe és Kassára telepedtek. Szegedi Márton, a későbbi Szegedi ötvöscsalád őse, a XVI. század második felében szerepel a debreceni ötvösök között.

63 Ötvös Sebestyén, Ötvös Benedek és Ötvös Imre Kecskeméten települt le, ahol Szegeden megszűnt céhük helyett 1557-ben újat alapítottak. Céhtársuk volt a török elől először Szegedre menekült, Gyulán ötvösséget tanult Szegény György is.

64 György mester Münchenben telepedett le, s ott 1558-tól 1581-ig mint Albrecht herceg udvari ötvöse működött, ura számára 28 darab ötvösművet készített. Áttetsző zománcos, bajor címeres véretekkel díszített, Orlando di Lasso műveit tartalmazó könyvkötése a müncheni bajor állami könyvtárban maradt fenn, amelyen a segédkező művészek egyike, Hans Müelich miniatűrben Szegény Györgyöt is megörökítette.

65 Szegény György művészetét dicséri továbbá a Müncheni Várostörténeti Múzeum 24 kanala is, melyek 1579-ben, nemsokkal halála előtt készültek. 1597-ben Varsóban tűnt fel egy szegedi ötvös, Stefan Segedi, akinek a király meghagyta, hogy az ötvöscéhhez csatlakozzék.

66 A XV. században Máté, szegedi ötvös Kassán tűnik fel,

67 a XVI. században pedig ugyancsak Kassán Thomas Zegedy nobilis 1579—98 között megbecsült ötvösmester. 1585—87 között, majd 1590-ben a céhmestere volt.

68 Debrecenben a szegedi ötvösök utódai közül 1631-ben Szegedi Márton, 1635-ben Szegedi Gáspár ötvösmesterek, 1645ben Szegedi János ötvöslegény nevével találkozunk, 1642 körül Nagyváradon Szegedi Mihály ötvös működik. 1625-ben a szatmárnémeti ötvöscéh tagja Szegedi Mihály ötvös, aki 1642—46-ig a szatmárnémeti bírói tisztséget tölti be. Ugyancsak itt működik 1642-ben Szegedi alias Karátzon Ötvös Gergely.

69 Erdélyben, Székelyudvarhelyen is működött menekült szegedi ötvös sarja, Michael Szegedi (1672-ben), aki az udvarhelyi református egyház rézpecsétnyomóját készítette.

70 A szegedi ötvösöknek csak egy hiteles műve maradt fenn, a raguzai dóm 1532ben készített, a későgótika és renaissance határmesgyéjén álló harmonikus szépségű kar-ereklyetartója. Valószínűleg az ő művüknek tekinthető a Szeged-alsóvárosi ferencesek templomának két későgótikus helyhe a XV. sz. elejéről, amelyek a Demeter templom műkincseivel együtt kerültek át az alsóvárosi templomba a török uralom alatt, s a templomi leltárak szerint Szegedet soha el nem hagyták. Mint fentebb említettük, Szegedi Baratin Lukács püspök 1501-ben két kelyhet adományozott a szegedi Szt. Demeter templomban általa felállított kápolna felszerelésére, a ferencesek kelyhének egyike valószínűleg az oklevélben említett kelyhek egyikével azonos. 61 Reizner J. III. 454. 62 Pozsár /., Csongrád rmgyei céhek története. Csongrád, 1912. 40. 63 Zoltai L., Ötvösök és ötvösművek Debrecenben. Debrecen. 1937. 10. 64 Mihalik S., Németországi magyar ötvösök. Magy. Műv. 1937. 313. 65 Mihalik S. 313. 68 Lepszy Lénárd, A magyar sodronyzománc Lengyelországban. AÉ. 1890. 58. 67 Mihalik S. 313. 63 Mihilik /., Adatok hazai ötvösségünk történetéhez. AÉ. 1893. 433. 69 Kőszsghy E., Magyarországi ötvösjegyek. Bp. 1936. 142. 70 Köszeghy E. 344. 16