A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1970. 1. (Szeged, 1970)

Franciaország Vj. nélk. 1680 ldb A 1694 ldb 9 1701 1 db Vj. nélk. 1653 ldb V 1693 ldb A 1694 ldb 1 1699 1 db 116. XIV. Lajos tallér 117. XIV. Lajos tallér 118. XIV. Lajos tallér 119. XIV. Lajos féltallér 120. XIV. Lajos féltallér 121. XIV. Lajos féltallér 122. XIV. Lajos féltallér A lelet — amelynek legrégibb darabja III. Ferdinándnak 1643-ban Körmöcbányán vert féltallérosa — II. Rákóczi Ferencnek már említett és ugyancsak Körmöcbányán vert ezüst forintosával zárul. Valószínű, hogy a kincs 1705, vagy 1706-ban kerülhetett a föld alá. Ha ennél az időpontnál későbben rejtették volna el, akkor kétségkívül tartalmazna későbbi veretű Rákóczi pénzeket, vagy I. Lipót utódjának: I. Józsefnek pénzei közül legalább néhány darabot. Az éremleleteknek majdnem általános és természetes sajátsága, hogy a valószínű földberejtés időpontját megelőző 15—20 esztendő veretei fordulnak elő benne legsűrűbben. Leletünkben azonban nem az elrejtés időpontja felé fokozatosan sűrűsödő példányok gyakori jelensége a szembetűnő, hanem inkább a különböző évjáratú véreteknek egy olyan összetétele, amely önkéntelenül azt a benyomást kelti, hogy egykori tulajdonosa huzamosabb időn át gyűjtötte össze később valamilyen okból elrejtett pénzét. Ezt a feltevést látszik bizonyítani az a tény is, hogy a lelet majdnem valamennyi darabja, még a valószínű földberejtés ideje előtt 45—50 évvel forgalomba került példányok is igen jó tartásúak és csak kevésbé kopottak. A földberejtés oka valószínűleg valami egyéni ok lehetett, de kapcsolatba hozhatjuk azt a kor hadieseményeivel is, mert bár nagyobb összecsapások a szóbanforgó évek alatt Csongrád vármegye területén nem voltak, de éppen az 1705. évről jegyzi meg dr. Zsilinszky Mihály „Csongrád vármegye története" с munkájában, hogy ,,.. .a vármegye népe folytonos izgatottságban volt, mert a kuruc és rác csapatok gyakran vonultak át falvaikon." Könnyen lehetséges, hogy az ilyen csapatátvonulásokkal gyakran együttjáró fosztogatásoktól tartva, látta jónak egykori tulajdonosa a pénzt elrejteni. DAS MÜNZFUND VON HÓDMEZŐVÁSÁRHELY von Imre Gergelyfi In der Umgebung von Hódmezővásárhely ist im Juni 1969 ein Münzfund vorgefunden, der aus 369 Silbermünzen bestand. Der Fund wurde wahrscheinlich in einer Tongefäss versteckt, mit der Münzen waren nähmlich auch Scherben gefunden. Das Fund besteht grösstenteils aus ungarischen und böhmischen Prägungen von Leopold L, ein kleiner Teil enthält die Silbermünzen Louis XIV., und die Münzen einigen benachbarten deutschen Staate. Der Fund, dessen ältestes Stück ein Halbtaler von Ferdinandus III. aus dem Jahre 1643 ist, schliesst mit einer Silberforint von Ferenc Rákóczi II. ab, dessen Jahrgang 1705 gleich auch die wahrscheinliche Zeitpunkt der Verborgung zeigt. 63