A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1970. 1. (Szeged, 1970)

л Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1970/1 A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI ÉREMLELET GERGELY FI IMRE (Szeged, Móra Ferenc Múzeum) Hódmezővásárhely határában, 1969 június 1-én Csanki Mátyás és Zsunk Imre hódmezővásárhelyi lakosok, kukoricakapálás közben egy ezüst érmékből álló leletre bukkantak, amelyet a hódmezővásárhelyi Tornyai János múzeumnak szol­gáltattak be. Előadásuk szerint a 350 db ezüstérméből álló lelet mindössze 10—15 cm talaj­szint alatti mélységből került elő két nagyobb csomóban. Napokkal később, a Csanda­Zalaváry féle régészeti kutatóműszerrel a lelőhely közvetlen környékét átkutatva, sikerült még 17 db ezüst érmét találni, amelyekkel együtt a lelet darabszáma 367-re emelkedett. Az érmékkel vegyesen előkerült edény töredékekből következtetve való­színűnek látszik, hogy azokat annakidején tulajdonosuk egy cserépedénybe rejtve ásta el, amelyet a tavaszi mélyszántás alkalmával az eke vasa a felszínre hozott és egyben darabokra is tört, a darabokat pedig a belőle kiömlött érmékkel együtt, egy 8—10 m hosszú és 1—2 m széles földsávon szórt szét. A hiányosan és egészen apró darabokban előkerült edénytörmelékekből az edény egykori alakjára és nagy­ságára következtetni még hozzávetőleg sem lehet, de bizonyos, hogy egy-két, a földben elkallódott darab kivételével a lelet teljes egészében került a múzeum tulaj­donába. Az érmék 80%-a I. Lipót király és császár (1657—1705) féltallérosaiból és XV krajcárosaiból állnak, amelyeknek legnagyobb része magyarországi veretű és rész­ben a nagybányai, részben a pozsonyi, zömükkel a körmöcbányai pénzverdében készültek. Természetes, hogy szép számmal akad az érmék között a különböző osztrák tartományokban (Alsóausztria, Tirol, Stájerország, Karinthia) és Csehor­szágban vert darab is, hiszen abban az időben a Magyarországon és Ausztriában vert pénzek mindkét országban egyformán forgalomban voltak. Néhány szomszédos német államnak és Franciaországnak a leletben előforduló pénzei a nyugati államok­kal fennállott kereskedelmi kapcsolatoknak a bizonyítékai. A lelet összetétele kü­lönben majdnem teljesen azonos a legtöbb XVII. századból származó magyarországi eremleletével, mint pl. a Szeged - Szt.György utcai-, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárában feldolgozott és a Numizmatikai Közlöny számaiban publi­kált kecskeméti-, nagykőrösi-, ötvöskónyi, stb. leletek. Egyetlen kivételt csak II. Rákóczi Ferencnek a leletünkben — sajnos csak egyetlen példányban — előforduló és a kuruc felkelés emlékét őrző ezüst forintosa képezi. A lelet darabjainak részletes meghatározása a kibocsátás évének és a verde-, illetve mesterjegyeknek feltüntetésével: K-B 1643 1 db K-B 1694 1 db K-B 1695 2 db 59 Magyarország 1. III. Ferdinánd féltallér 2. I. Lipót féltallér 3. I. Lipót féltallér

Next

/
Thumbnails
Contents