A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1970. 1. (Szeged, 1970)

Nem azonnal, de végre július derekán — 16—18-án? — végérvényesen leköltözött Rudnay. Ezúttal ismét nyilatkozott törekvéseinek általános művészetpedagógiai okairól, valamint egyéb helyi terveiről. „Nagy hátránya hazai képzőművészetünk fejlődésének — mondotta többek között —, hogy hiányzanak, vagy elenyésző kisebbségben jelentkeznek az egyes vidékek, tájegységek sajátos, többitől különböző színei, önálló jegyei. Hogy most a népművészetre gondolok — természetes. Valamely tehetséget a kezdet kezdetén abban a környezetben kell nevelnünk: a művészi megjelenítés alapelemeiben kell részesítenünk, amelyben él és dolgozik. Az ismert környezetből való kiesés a művészi önállóság elvesztésének veszélyével járhat együtt. Természetesen amint a művészet bármely fajának gyakorlásához, ugyanúgy a festészethez sem elegendő csupán az akarat." Terveiről beszélve megemlítette, hogy a múzeum és a könyvtár megszervezését is szívügyének tartja, s a felelős városi vezetőkkel már ilyen értelemben is tárgyalt.

15 A Mester és tanítványai művészi, oktató munkája nyomán új alkotások születtek. Ősszel már az újdonsült művésztelep első kiállítására készültek.

16 Eközben jelentős gondolattal bővült a telep jövőjére vonatkozó tervezgetések köre. A bajai művésztelepet olyan rangra kell emelni — írják a helyi lapban —, hogy hazai alkotókon kívül más országok fiai is szívesen látogassák.

17 A közlemény által érdeklődéssel várt kiállítást Rudnay Gyula nyitotta meg. A kiállításra — írja a helyi kritikus — „a világhírű névadó mester művészetének eredeti felfogása" nyomta rá bélyegét.

18 Ezen a napon nyílt meg az internátus is.

19 Az 1949. március 25-én tartott törvényhatósági közgyűlésen a főispán a múzeum és a város történetében is jelentős eseményként említi a már Kossuth-díjas Rudnay és a telep tagjainak gyűjteményes kiállítását. Megnyitásának napján, 1949. február 6-án adták át a Mesternek a város emlékérmét.

20 Február 12-én Kállay Gyula miniszter, valamint Pogány Ö. Gábor, a Fővárosi Képtár akkori igazgatójának kíséretében megtekintette a kiállítást a köztársaság elnöke, Szakasits Árpád.

21 Meglátogatta a szabadakadémiát és a művésztelepet is. Ez alkalommal tárgyaltak a városi vezetők Pogány Ö. Gáborral, aki a kultuszminisztert képviselte. A megbeszélés szerint a kultuszminisztériummal egyetértésben végleges elhelyezést ad a város a telepnek, a szabadakadémiának és a létesítendő Művészkollégiumnak. így lehetőség nyílna arra, hogy a nyári időszakban 20—25 művésznövendéket helyezzenek el a város által biztosítandó helyiségbe, természetesen a minisztérium megfelelő anyagi támogatásával. Ezek a művésznövendékek a Képzőművészeti és az Iparművészeti főiskola negyedéves növendékei közül kerülnének ki, s itt munkaközösség formájában élnének három-négy hónapig. Ennek a megbeszélésnek az alapján terjesztették a törvényhatóság elé a Rudnay15 Beszélgetés Rudnay Gyulával. Bajai Hírlap 1947. júl. 23. 16 A Rudnay Művésztelep kiállítása elébe. Bajai Hírlap 1947. szept. 6. és 16. 17 A Rudnay Szabadakadémia jövő perspektívái. Bajai Hírlap 1947. nov. 8. 18 Főiskolák napja Baján. Bajai Hírlap 1947. nov. 15. Kovács Máté államtitkár ez alkalomból mondott beszéde megtalálható a bajai múzeum „Baja nagyjai" jelzésű gyűjteményben. 19 Bajai művészek képkiállítása. Bajai Hírlap 1947. nov. 19. 20 THB Kgy. jkv. 1949. Az ünnepélyen jelen volt a Petőfi-társaság főtitkára Peterdi Andor író és neje Várnai Zseni, valamint Dr. Borbíró Virgil államtitkár, a magyar Művészeti Tanács képviselője. 21 1948. augusztus 1-től a kultuszminisztérium által az 1947/48. évre ígért és folyósított havi 1200,— Ft támogatás is megszűnt (108.616/1947. VII. ü. o. sz. rend.) s ennek következtében ,,a művészek igen nagy nélkülözések közt éltek." Erre az áldatlan helyzetre, valamint az Ígéretes művészi és pedagógiai munkára a köztársasági elnök is felfigyelt"... nagylelkű adományával és képvásárlással segítségére sietett a szűkös viszonyok között élő művészeknek." THB Kgy. jkv. 1949. 17 A Móra F. Múzeum Évk. I. 257