A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1970. 1. (Szeged, 1970)

művelnének. „Szerényen élnénk és közös konyháról étkeznénk" — mondja a beadvány.

3 Még a tárgyalás előtt sikerült személyes beszélgetéssel megnyerni az ügynek Sohajda Antalt, az Ötös bizottság tagját, valamint Dr. Takáts Endre városi levéltárost és Dr. Jobbágy Jenő főjegyzőt. A kérés visszhangra talált a város vezető testületében is. A telep létesítését elvben elhatározták és támogatását vállalták. „Egyben — mondja a jegyzőkönyv — a város közönsége nevében tiszteletteljes szóval hívja és vendégszerető szívvel várja Rudnay mestert Baja falai közé".

4 Most már csak helyet kellett biztosítani az új művésztelep számára. Eleinte a Béke téren álló MABI palotára gondoltak, ám abban a szovjet parancsnokság kapott helyet. Szóba került a Megyei Tanáccsal (ma Járási Tanács) szembeni épület is, de ezt komoly költséggel tatarozni kellett volna. így esett azután a választás a Vojnits kúriára (Arany János u. 1.), ahol egy zenetanárnő áthelyezése folytán éppen felszabadult két szoba. A lakáshivataltól ezt azonnal kiigényelte Mikii Ferenc, s hamarjában összeszedett bútorokkal be is rendezte. Nemsokára leváltották a házban lakó rendőrorvost (kiderült, hogy nem volt orvosi diplomája), s ezt a részt ugyancsak sikerült megszerezni. Az egész kúriát azután 50 000 forintért végül is megvette a város a tulajdonosoktól. A Művésztelep mellett működő Szabadakadémia a volt Tóth Kálmán Polgári Kaszinó földszintjén kapott helyet, az emeleten laktak a vidéki tanítványok. 1946 júniusában Rudnay megbízásából ismét itthon van a „szálláscsináló", hogy a már többször hírül adott művésztelep ügyében az utolsó intézkedéseket megtegye.

5 Ekkor még két fiatal művész érkezését jelenti be, akik hivatva lesznek, hogy „a Rudnay szellemében képviselt magyar piktúrát átmentsék és tovább adják..."

6 Augusztus végén már Rudnay is lent járt és tárgyalt a város vezetőivel. Főleg az anyagi fedezet biztosításának módjáról folyt a szó. A megye — ekkor még Baja a székhely — és a város vezetői nem titkolták az anyagi nehézségeket, de végül is megígérték, hogy egészen bizonyosan megteremtik a bajai művésztelepet. Az eseményszámba menő látogatásról készült újságcikk mindenkihez fordulva ecseteli a telep megvalósításának várható előnyeit: „Csupa hasznosság a város és közönsége szempontjából, tekintélynövekedés a város számára, amely komolyan berendezkedhetik majd az idegenforgalomból általában várható jövedelemre, s fokozza népe kultúráját." Az események gyorsítása érdekében javasolja, hogy jöjjenek a művészek, s akkor majd minden részletkérdés megoldódik.

7 Rudnay személyes megjelenése mozgásba hozta az ügy barátait. Szeptember 2-án megbeszélést tartottak a „kultúrát segítő" polgárok, hogy a festőakadémia megkezdhesse munkáját. „Hogy ez már szeptember hó közepén megtörténhessen — olvashatjuk a helyi lapban —, ezúton is felhívjuk a város közönségét, hogy akinek van pár hónapra nélkülözhető bútorzata (ágy, szekrény, asztal, szék), szíveskedjenek 3 Kecskeméti Állami Levéltár, a Bajai Nemzeti Bizottság 1945. aug. 22-én kelt jegyzőkönyve. 4 Baja törvényhatósági bizottságának közgyűlési jegyzőkönyve. (Ezentúl: THB. Kgy. jkv.) 5 Látogatásom a Munkás Kultúrszövetség bajai csoportjánál. Bajai Hírlap 1 946. jún. 15. 8 Bak János és Kun István festőművészekről volt szó. 7 A bajai művésztelep kérdéséhez. Bajai Hírlap 1946. szept. 1. Ez alkalommal a következőket mondta a Mester általában a magyar művészet és így a meginduló bajai telep feladatáról: „Bármiként döntsön is Párizs, sorsunk attól függ, hogy mily lelki nagysággal nézünk e sors elébe. Ez a nagyság lesz az, amely bennünket minden körülmények között megtart. . ." Meg kell jegyeznünk, hogy a helyi újságban közölt, Rudnaynak tulajdonított kijelentésekért felelősséget nem merünk vállalni, mégis közöljük, mivel a gondolat magva az övé lehet s ha szerencsénk van, még a forma is az ő emlékét őrzi. 254