A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1970. 1. (Szeged, 1970)

fel (?) s mely a várral együtt került lebontásra az árvíz után. Oltárán levő feszületét, s a homlokzatán elhelyezett vaskeresztjét a múzeum helytörténeti gyűjteménye őrzi. Tanulmányunkban is fel kell hívnunk a figyelmet Cs. Sebestyén Károly munkájában is jelzett, a szegedi múzeum gyűjteményében őrzött gazdag tervrajz gyűjteményre, mely mindmáig sincs teljes mértékben feldolgozva. Ezek a tervrajzok részleteikben is elénk tárják a vár 1770-es éveiben, gyenge anyagból, főleg fából készült épületek (kaszárnyák, istállók, cseléd-házak, börtönök, tiszti lakások, az ún. „életes ház" v. éléstartó ház, gabonaraktár, malom, sütőház stb.) szerkezetét, berendezéseit. h) Végezetül utalunk egy 181 l-es térképvázlatra (Plan der abandonnirten Festung Szegedin. Gez: durch Mártony de Kőszegh Obering im Geniekorps. 1811 am 30. November), mellyel lezárhatjuk a fentebb vázolt 100 éves fejlődést. Több, mint 40, már meglehetősen rendezett háztömb települést látunk, kirajzolódik a Palánk zárt egysége, mely a nagy árvízig csaknem változatlan maradt. Látjuk mindazokat a fontosabb építményeket, melyeket előzőekben már felsoroltunk. Kirajzolódik a négy oldalas, most már zárt, városháza alapja. A Forum-mai jelzett nagy térség erősen leszűkült s utak vonalai szelik keresztül, kiindulva a várból, a sánc három kapuján keresztül, észak, kelet és dél felé. 1848-ban készítette Maróthy Mátyás, Szeged főmérnöke a legjobb térképet, az árvíz előtti Szegedről. Még itt is a város központja a Vár, körülötte a nagy piaccal, de a XVIII. századi Palánk területe, ami legalább is alaprajzát illeti, változatlan maradt. IRODALOM Bálint Sándor: Palánk. MFMÉ. 1962. — Szeged, 1962. Szegedi Szótár I—II. Bpest, 1957. Az 1522. évi tizedlajstrom szegedi vezetéknevei. Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 105. —Bpest, 1963. Csongor Győző: Ballá Antal XVIII. századi szegedi kéziratos térképe I. Felsőváros. MFMÉ. 1968; II. Alsóváros. MFMÉ. 1969. — Szeged, 1968, 1969. Eperjesy Kálmán: Kézirati térképek Magyarországról a bécsi levéltárakban. A Szegedi Alföldkutató Bizottság Könyvtára 2. sz. — Szeged, 1928. Jenőfi Éva: Adatok a szegedi német telepesek és céhek történetéhez. Német Philologiai Dolgozatok XLIX. f. — Bpest, 1932. Nagy Zoltán: Vedres István művészi munkássága. Műszaki Tudománytört. Kiadványok 2. sz. — Bpest, 1956. Nagy Zoltán—Papp Imre: Szeged. Városképek, Műemlékek sor. — Bpest, 1960. Pap János: A piaristák Szegeden. — Szeged, 1886. 'Cs. Sebestyén Károly: Szeged középkori templomai. Dolgozatok a m. kir. F. J. tud. egyet, archaeolog. intézetéből. — Szeged, 1938. Szeged középkori vára. Dolgozatok... — Szeged, 1928. Cs. Sebestyén Károly: A szegedi szt. Demeter templom. Dolgozatok. . . — Szeged, 1927. Szegedi utcák. — Szeged, 1928. Tápay—Szabó Gabriella: Szeged erkölcsei a XVIII. században. Kolozsvár-Szegedi Értekezések a magyar művelődéstörténelem köréből. 21. sz. — Szeged, 1933. DIE LANDKARTE VON ANTAL (ANTON) BALLÁ AUS DEM 18. JAHRHUNDERT (DIE BURG UND DIE INNERE STADT, SOG. „PALÁNK") von Győző Csongor Das Bild des uralten Stadtkernes, der den inneren Stadtteil beinhaltet und zusammen mit der Burg im Mittelalter entstand, wird auf der von Antal Balla im 18. Jh. gezeichneten und bis heute als Handzeichnung aufbewahrten Landkarte am schönsten dargestellt. Im Gange des 18. Jahrhun15 A Móra F. Múzeum Évk. I. 225