A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1970. 1. (Szeged, 1970)

nak,

30 továbbá a pusztaszeri szobortöredéknek

31 szükségképpen Szeged az ihlető forrása és mintaképe. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az apátság a szegedi tájnak legalább is a tatárjárásig jelentős szellemi és művészi középpontja volt. Mindenesetre jogosan merülhet föl az a többször említett gyanú is, hogy a monostor királyi alapítás és ebből következőleg Felsőváros eredetileg a Szent Miklós-apátságé, illetőleg középkori szakrális gondolkodás szerint magáé Miklós püspöké volt. Ez a föltevésünk természetesen még megerősítésre szorul, de mindenesetre magyarázhatja Felsővárosnak külön autonom közösségként, Felszeged néven való hosszú középkori virágzását. A földrajzi és gazdasági adottságok alapján a Szent-Miklós-apátság nyilván előkészítette a szegedi urbanizációnak TV. Béla városi privilégiumában teljesedő szellemi és társadalmi föltételeit, amely a várépítésben, majd meg nemsokára a modernebb szellemiségű, polgári jellegű kolduló szerzetesség letelepedésében jelentkezik. A kétségtelenül arisztokratikus-feudális bencésség mindenesetre számos európai város felvirágoztatásából is kivette a részét.

32 Elég csak a számos francia példát nem számítva Salzburg és München, hazánkban Kolozsvár és Tata nevére emlékeztetnünk, amelyeknek várossá fejlődését bencés monostor készítette elő. Az Árpád-kori liturgikus műveltség, bencés szellemiség ihletését tükrözi a szegedi néphagyományban is a húsvét hajnalán máig élő jézuskeresés,

,

33 továbbá a tavasz ősi kultuszából sarjadt és húsvét ünnepéhez tapadt határkerülés nyoma az alsóvárosi feltámadási körmenetben.

34 Mindezek egyébként olyan jelenségek, illetőleg kérdések, amelyeket országos, illetőleg európai összefüggésben még ezután kell a kultusztörténeti, néprajzi és művészettörténeti kutatásnak egymás eredményein okulva elmélyültebben megvizsgálnia. Már említettük, hogy Szeged városának neve oklevelekben a XII. század folyamán, így többek között III. Ince pápa egyik oklevelében (1199) is felbukkan.

35 Arról van benne szó, hogy R. mester kalocsai prépost és I. mester szegedi főesperes (Magister I. archidiaconus Seghediensis) jelentette a pápának, hogy L. tarvisi mester III. Sándor pápa regestrumkönyvéből egy chartát titokban kivágott és azt ellopta. Szerencsére a kalocsai prépost a gonoszul eltulajdonított részt visszahozta a pápai kúriába. Megbízza továbbá III. Ince R. kalocsai prépostot és I. szegedi főesperest a szigorú vizsgálattal, így P. mester esztergomi prépost kihallgatásával, aki nem 30 Bíró Béla: Hatszázéves freskó Kiszomborban. Katolikus Szemle 1940. Vö. még Fülep Lajos: A magyarországi művészet a honfoglalástól a XIX. századig. Budapest 1961. 111, 118. Dercsenyi Dezső megállapításai. Csemegi József úgy véli, hogy a hatszögű hexagramra szerkesztett fülkekoszorús körtemplomaink (Kiszombor, Karcsa, Gerény) egyedül állanak az európai műemlékek világában. Sajátságos térszerkezetük közvetlenül, vagy közvetve Kaukázus vidéki örmény és grúz mintaképekre utal. Csemegi Jószef: Közép-Európa románkori centrális templomainak építészettörténeti kérdései. Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények 1960. 31 Csányi Károly: Néhány szobrászati emlék az Árpádok korából. Lyka Károly-Emlékkönyv. Budapest 1944. 32 A bencésség és európai városfejlődés összefüggéseiről tanulságos dolgozat Lestocquoy: Les villes et la population urbaine. U exemple d'Arras. Cahiers de la civilisation médiévale 1958. A könyvre Mezey László hívta föl a figyelmünket. 33 Zalán Menyhért: A Pray-kódex föltámadási szertartásai és misztériumdrámája. Pannonhalmi Szemle 1927. 97. Néprajzi értékelése Bálint Sándor: Népünk ünnepei. Budapest, 1938. 218. 34 Népünk ünnepei 209. 35 Ezekről Győry János: Gesta Regum, Gesta Nobilium. Budapest, 1948. Az oklevél szövege Fejér, Georgius: Codex Diplomaticus Hungáriáé Ecclesiasticus ac Civilis. II. Budae, 1829, 356. Az oklevelet egyébként Győry indokolás nélkül 1198-re teszi. 206