A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1970. 1. (Szeged, 1970)

tat a rendőrkapitány, hogy a főtéren kívüli gyalogutakra is kiterjeszti a tilalmat. Nagy Gy. Mihály 48-as párti képviselő már 3 nap múlva szóváteszi ezt a városi közgyűlésen, és az elnöklő polgármester személyesen vállalja, hogy a rendőrségnél eljár az intézkedés megváltoztatása érdekében.

36 Mivel ez a tárgyalás eredménytelenül végződik, Nagy Gy. Mihály javaslatára egy bizottság alakul, hogy a vármegye főispánjának személyes segítségét kérjék.

37 Egy hónap múlva H. Szabó Imre városi képviselő interpellációjában veti fel, van-e tudomása a polgármesternek, hogy szabálytalan talicskaközlekedés miatt az elmúlt hetekben több makói polgárt megbírságolt a rendőrség.

38

. A Várospolitikai Szemle is arról írt, hogy a napokban ,,... egy csomó inségmunkásnak kézbesítettek ki büntetőparancsot, azért, mert talicskáját a járdán tolta a Teleki utcán.

39 Mivel a főispáni közbenjárás sem hozza meg a kívánt eredményt, Nagy Gy. Mihály indítványára a belügyminiszterhez fordulnak,

40 ahonnan az elutasító válasz a következő indokkal szeptember 18-án érkezik meg: ,,Itt mindössze egy rossz helyi szokáshoz való ragaszkodásról van szó, melynek figyelembevétele csak a közlekedési rend ártalmára volna." E leirat tudomásul vétele után a képviselőtestület úgy dönt, hogy újabb feliratban kéri a belügyminisztert, kiküldött útján személyesen győződjön meg az itteni állapotokról. Farkas Imre indítványára ezt a feliratot nem küldik el, amíg a rendőrség a talicskaközlekedés eltiltása tekintetében újabb megszorításokat nem léptet életbe. (Ugyanis ebben az időben a tilalom csak a Főtérre és a rendőrség utcájára, a Teleki László utcára terjed ki.)

41 A felettes hatóságok merev, elutasító magatartása miatt Nagy Gy. Mihály városi képviselő végleges megoldásként azt indítványozza, hogy a megfelelő utcákban létesítsenek a talicskaközlekedés számára külön utat.

42 A kiküldött bizottság a kérdés beható tanulmányozása után előbb a főtéri és az ide becsatlakozó utcák torkolati részén javasolja a talicskautak kiépítését, azután forgalmi sorrendben a többi utcában is. A talicskajárókat aszfaltból vagy cementlapból 30—40 cm köz kihagyásával a gyalogjárda mellé javasolják.

43 Pénzügyi fedezet hiányában persze nem volt reális külön talicskautak létesítéséről ábrándozni, nem is valósult meg lényegileg sehol a városban, de 3 év múltán 1939. december 11-én mégegyszer felvetődik a képviselőtestület rendes havi közgyűlésén. Apjok István képviselő interpellációjában előadja, hogy az internátus előtti gyalogjárdáról a katonai parancsnokság a talicskaközlekedést eltiltotta. Megint a polgármester személyes segítségére van szükség, hogy legalább korlátozott mértékben visszaálljon a régi állapot.

44 A katonai parancsnokság okvetetlenkedései miatt Apjok István javaslatára a DMKE internátus előtt elkészül az első talicskaút, de nem aszfaltból, nem is betonlapokból, csupán salakfelszórással.

45 így zajlik — hol lanyhulón, hol erősebben a harc, mely szerves része a politikai küzdelmeknek is. Ilyen megnyilatkozásról számol be H. Szabó Imre 1936-t>an: ,,A választásokig úr volt a talicska. Tolhatta a szegényember ott, ahol kedve tartotta. 36 MVL 607. kgy. 1935. 37 MVL 90. kgy. 3582. ikt./1936. 38 MVL 254. kgy. 6293. ikt./1936. 39 Várospolitikai Szemle 1936. február 9. 1. évf. 2. sz. 40 MVL 280. kgy. 9584. ikt./1936. 41 593. kgy. 22 572. ikt./1936. 42 U. o. 43 U. o. 44 MVL 691. kgy. 34 917. ikt./1939. 45 MVL 14. kgy. 143. ikt./1940. 13* 195