A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1970. 1. (Szeged, 1970)

Ez a békeállapot 1920-ig állt fenn. Ekkor azonban Török József rendőrtanácsos, a makói rendőrkapitányság vezetője saját hatáskörében utasítja a rendőrlegénységet, hogy ,,a talicskával való közlekedést a járdáról szorítsák le."

12 A makói Gazdasági Egyesület nevében Dr. Galamb Sándor elnök a városi tanácshoz fordul, és a sérelmes intézkedés orvoslását kéri, mivel már a mellékutcákban is leparancsolja a rendőrség a járdáról a talicskást.

13 Petrovics polgármester személyes befolyására a rendőrkapitány hajlandó utasítani ,,a rendőrlegénységet, hogy a gyalogjárdán a talicskával való közlekedőket egyáltalán ne háborítsák",

14 de ugyanakkor aggályait fejezi ki, hogy valóban betartják-e a szabályrendeletben előírt utasítást, hogy t. i. kizárólag a járda szélén közlekedjenek. A csend és a nyugalom mindössze egy esztendeig tartott. A kedélyeket „Jaj az a talicska. Három kis történet a talicskáról" címmel a Makói Friss Újságban megjelent cikk korbácsolta fel, amely azt a következtetést vonja le, hogy ,,. . . bűnös a hatóság, amely a talicskának megengedi kijátszani azt a megegyezést, mely szerint a járda szélén van a helyük", és az ismeretlen cikkíró nem tudja megérteni, hogy ez a ,,makói kézi vicinális" miért ragaszkodik ilyen „rakoncátlan csökönyösséggel" a járdához, „mint az ember testéhez ragadt pióca."

15 Néhány nap múlva ugyanabban a hangnemben olvashatjuk azt a felháborodást, hogy a talicska „az utóbbi időben ismét feltolta magát a járda közepére, s miatta a járda nem is járda, hanem talicskálda lett."

16 Bitter rendőrtanácsnok késedelem nélkül hirdetményt ad ki, melyben megállapítja, „hogy a lakosok talicskájukat a járdákon rendszer nélkül össze-vissza tologatják és ezzel a járókelők testi épségét is veszélyeztetik." Elrendeli, hogy a talicskákat csak a járda külső részén szabad tolni. A rendelet megszegőivel szemben kihágási eljárást, 10 koronától 200 koronáig terjedő pénzbüntetést, illetve elzárást helyez kilátásba.

17 A tulajdonképpeni „talicska-pör" 1929-ben kezdődik. Ez év nyarán törvénybe iktatták Magyarországon is (1929: XXXII. t. с.) a közúti közlekedés szabályozása tárgyában 1926. évi április hó 24-én Párizsban aláírt nemzetközi egyezményt, melynek egyik cikkelye felhatalmazza a belügy- és kereskedelemügyi minisztert a nemzetközi követelményeknek megfelelő új részletes közúti közlekedési szabályzat elkészítésére. Rövidesen meg is ízületik a 120 oldalas rendelet, mely nem egy vonatkozásban ma is alapját képezi a közúti közlekedésnek.

18 A lakosság a helyi sajtóból értesül az új rendelkezésről, mely az egész gazdatársadalom éles ellenállásába ütközik. A járdáról leparancsolt talicska érdekében elsőnek a városi Mezőgazdasági Bizottság emeli fel szavát, és felháborodva ítéli el az antihumánus felső intézkedést.

19 Szűcs József és Kiss János városi képviselők a polgármester segítségét kérik.

20 A képviselőtestületben Löwenbach Benedek képvi12 MVL 4611/1920. 13 MVL 4611/1920. Továbbá A talicska meg a kocsipásztor. Makói Újság 1920. július 25. Újból a talicska. Makói Friss Újság 1920. július 25. 14 MVL 4611/1920. Továbbá A talicska. Makói Friss Újság 1920. augusztus 6. A talicska feljöhet újból a járdára. Makói Friss Újság 1920. augusztus 12. 15 Jaj az a talicska. Három kis történet a talicskáról. Makói Friss Újság 1921. október 16. 16 A talicska megrendszabályozása. Makói Friss Újság 1921. október 22. 17 U. o. 18 A m. kir. belügyminiszternek és m. kir. kereskedelemügyi miniszternek 1929. évi 250 000 B. M. sz. rendelete, a közúti közlekedés rendjének és a közutakon a közrend fenntartásának egységes szabályozásáról. Magyarországi Rendeletek Tára 66. évf. 1929. Bp. 1930. 2. kötet 1278-tól 1401. A m. kir. belügyminiszternek és m. kir. kereskedelemügyi miniszternek 1929. évi 261 340 B. M. sz. körrendelete, a közúti közlekedés rendészeti szabályzat némely rendelkezésének értelmezéséről. 19 Marosvidék 1930. január 1. 8. évf. 1. sz. 20 Marosvidék 1930. január 9. 8. évf. 6. sz. 191