A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1970. 1. (Szeged, 1970)

Még ez évben a helyi újságban

86 a vásárhelyi kézimunkaház megvalósítása érdekében ír.

87 Később a város kezdeményezésére megindul a Hódmezővásárhelyi Háziipari Foglalkoztató, melynek vezetését Juhász Máriára bízzák (aki mint a rom. kath. zárda növendéke- vagy oktatójaként vett részt 1935 februárjában, a MANSZ keretében Wienerné által tartott hímzés-tanfolyamon). 1937-ben jelennek meg Wienerné hímzés-másolatai a szegedi Múzeum darabjairól és terveket is közöl.

88 Ebben az évben kerül a Foglalkoztatóba Kruzslic Etelka, a későbbi Háziipari Szövetkezet részlegvezetője. 1941-ben a Magyar Iparművészet lapjain találkozunk a pávaszemes, poharas és Varga Mari-mustrából tervezett csomózott szőnyegekkel (a 824 ltsz.-ú Plohnfelvétel is őriz talpas-rózsából és gránátalmából tervezett szőnyeget. Ebben az évben távozik a Foglalkoztatóból Juhász Mária, a vezetést átadva az Erdős házaspárnak. Erdős János és felesége Kolumbán Rozália képzőművészek,

90 a hímzés anyagában, színvonalában és technikájában is az eredetihez szeretnének közelebb jutni (1932óta rajzolják a mustrákat, a két első évben Ocsovszkynéval együtt Wienerné számára is). A háborús évek azonban megakadályozzák őket elgondolásaik teljes megvalósításában. 1943-ban, amikor a Foglalkoztató feloszlik Erdősek saját kezelésbe veszik át, de már nincs idő a tervek kivitelezéséhez. Az utolsó népszerűsítő közlés 1943-ban jelenik meg a vásárhelyi párnavégekről, mely tévesen állítja, hogy a múzeum anyaga elpusztult

91

. Ezzel a közléssel ellentétben bemutatott darabjaink javarésze még az 1904-es gyűjtésből való, melyet a Pl oh n-felvételek is bizonyítanak. Tudomásunk szerint a hímzést a vásárhelyi asszonyok nem hagyják abba a háború után sem és így budapesti kezdeményezésre 1952-ben megalakul a Hódmezővásárhelyi Háziipari Szövetkezet. Önálló hímzőrészlege 1953-ban alakul, melynek vezetésével és a hímzés betanításával Kruzslic Etelkát bízzák meg. Az ő távozásával Török Jánosné, majd Sárosi Mihályné vezeti a részleget, aki 1965 óta önálló tervező, a népművészet mestere. Az általa tervezett mintákból a hímzőrészleg ma már évente három millió forint értékű tervet teljesít.

92 86 Wiener Tiborné, Teremtsünk otthont a vásárhelyi kézimunkának. Vásárhelyi Reggeli Újság. 1935. jún. 28. 87 Ekkor nyílik meg a Halasi Csipkeház. 88 A 43. 3. 30. 17. darabok másolata a Magyar Iparművészet. 1937. 6—7. szám Muskátli melléklete 93—95. jelentek meg. 89 Magyar szőnyeg Hódmezővásárhelyi minta alapján, tervezte báró Kaas Ede. Magyar Iparművészet. 1941. 4. szám. Dr. Oesovszky Vilmosné hódmezővásárhelyi szőnyegei. Magyar Iparművészet. 1941. 12. szám. 90 Az általuk tervezett és a Foglalkoztatóban kivitelezett zászló a Hódmezővásárhelyi Múzeum 63.65.1. ltsz. darabja. 91 Egy szent Domonkos-rendi kedves nővér, Vásárhelyi hímzés. Tündérujjak. 1943. dec. 92 A felelevenítés különböző szakaszainak produktumai részben már nem állnak rendelkezésünkre, másrészt bemutatásuk meghaladná e dolgozat keretét. 155