A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1969. 1. (Szeged, 1969)

Kőhegyi Mihály: A Szentes-berekháti későszarmata telep két vasmécsese

és kiadása által.

6 Ennek a corpusnak köszönhető, hogy a magyarországi szarmata törzsek műveltsége; a rómaiakkal, valamint a szomszédos népekkel való kapcsolataik, viszonylag könnyen kutathatók, sőt a szarmaták népének fejlődéstörténete legalább laza vonásokban nyomon követhető. E leletanyag ismeretében kísérlet történt már a szarmaták magyarországi történetének periodizációjára is.

7 Nem kétséges, hogy ez a négy szakaszos korszakbeosztás (I. szakasz: 20-180., II. szakasz: 180-260., III. szakasz: 260-335., IV. szakasz: 335-570.) további finomításokra, módosításokra szorul.

8 Mindez nem oldható meg az 1950 után előkerült, hiteles ásatásokból és leletmentésekből származó régészeti anyag részletes közlése nélkül.

9 Ezt a munkát már ma sem lenne haszontalan elvégezni, hiszen Párducz Mihály háromkötetes anyaggyűjtése akkor zárult, amikor ásatásaink országos viszonylatban fellendülőben voltak s így a hiteles, jól megfigyelt leletek java része ma még feldolgozatlan és kiadatlan. Mindamellett folytatni kellene egyes kulcsfontosságú régi temetők társadalomtörténeti kiértékelését, vagy újraértékelését is.

10 Elszomorító ugyanis, hogy a több százezer darabot kitevő leletanyag ellenére szinte semmit sem tudunk a nép hétköznapi életéről,

11 gazdasági helyzetéről, társadalmi berendezkedéséről.

12 Igen gyérek ismereteink a rómaiakkal folytatott kereskedelmükről is.

13 Pedig e kereskedelem meglétét, sok ez ideig köztudott adat mellett,

14 az alább bemutatandó két vasmécses is bizonyítja. 6 Párducz Mihály, A szarmatakor emlékei Magvarországon. I. AH. 15. (Bp. 1941.), II. AH. 28. (Bp. 1944.) III. AH. 30. (Bp. 1950.). 7 Harmattá János kritikája Párducz Mihály könyvéről Acta Arch. Hung. 1952. 341— 352. — Harmatta János, A magyarországi szarmaták eredetének és bevándorlásának történetéhez. AÉ. 1949. 30—36. — Harmattá János, The Sarmatians in Hungary. Folia Ethnographica 1949. 127—154. — Harmattá János, A magyarországi szarmaták történetéhez. AÉ. 1950. 10—18. — Harmattá ]., Studies in the history of the Sarmatians. Budapest, 1950. 8 Az újabb közlemények már komoly lépést jelentenek a megoldás felé. Párducz Mihály, Beiträge zur Geschichte der Sarmaten in Ungarn im IL und III. Jahrhundert. Acta Arch. Hung. 1957. 139—182. — Salamon Ágnes, Sarmatische Funde in Őcsa. Folia Archeologica, 1959. 75—89. — Párducz Mihály, Római császárkori telep Miskolcon. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, Miskolc, 1957. 45—59. — Fettich Nándor, Archäologische Beiträge zur Geschichte der sarmatisch-dakischen Beziehungen. Acta Arch. Hung. 1953. 127—178. — Garam Éva, Szarmata kurgánok Isaszegen. Folia Archeologica, 1964. 49—61. — K. Végh Katalin, Koracsászárkori település maradványa a miskolci Szabadság téren. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve. Miskolc, 1962—1963. 45—55. — Párducz Mihály, Die ethnischen Probleme der Hunnenzeit in Ungarn. Budapest, 1963. 9 A szegedi múzeumban is felgyülemlett azóta a kiadatlan anyag. Közülük a Trogmayer Ottó ásatta Ullés—Árpád dűlő 17 sírja (AÉ. 1960. 237. és 1961. 290.), valamint a Nagykamarás—Zrínyi u. 4. szám alatti temető anyaga a jelentősebb. (AÉ. 1960. 239.) 10 Ennek szükségességét és várható eredményeit több cikk bizonyítja. Párducz Mihály, Der spätsarmatische Friedhof von Törökkanizsa (Növi Knezavac, Jugoslawien). A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1957. 45—59. — Párducz Mihály, Hunkori szarmata temető Szeged—öthalmon. MFMÉ. 1958—1959. 71—99. 11 A lakásviszonyokról Párducz Mihály, Népvándorláskori ház Mohácson. AÉ. 1949. 85—90. 12 A településrendszerükben mutatkozó szabályosságokra Kőhegyi Mihály, A szarmaták kutatása Baja környékén (A bajai Türr István Múzeum Kiadványai 12.) Baja, 1965. 15—30. 13 A Barbaricumba vezető útvonalakról legutóbb Fitz Jenő, Pannonién und die Kliental-Staaten an der Donau. Alba Regia, 1963—1964. 73—85. — A Dunaszekcső—Szeged útvonalra Lakatos Pál, Funde der Römerzeit vom Gebiet der Szegediner Festung. MFMÉ 1964— 65. I. 65—81. — Kőhegyi Mihály—

Novotny Iván, Adatok és megjegyzések a Contra Florentiam római kori kikötőről. JPMÉ 1967. 39—48. 14 A szarmaták kezén található római pénzekről Huszár Lajos, Das Münzmaterial in den Funden der Völkerwanderungszeit im mittleren Donaubecken. Acta Arch. Hung. 1955. 98