A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1969. 1. (Szeged, 1969)

Tóth Ferenc: A makói hagyma történetének néhány fejezete

Csatlakozások: Aradon a) a m. k. államvasutak tiszavidéki és erdélyi vonalához, h) az arad—körösvölgyi vasúthoz, c) arad—temesvári vasúthoz, d) Kétegyházán a m. k. államvasutak tiszavidéki vonalához, e) Szőregen a szab. osztrák—magyar államvaspályához.

60 1883. január 6-án 11—12 óra között gördült be Makóra az első vonat. 5000 ember szájából hangzott fel az „éljen". A Maros cikkírója lelkes hangon állapítja meg: Makó „felvétetett a világforgalom hálózatába ... a szöghöz kötöttség véget ért."

61 Két évtized múlva épül ki a Hódmezővásárhely—Makó-Újváros—Apátfalva vonal. Átadása 1903. április 25-én történt. A makói hagyma a világkiállításon Az 1873. évi bécsi világkiállítás megszervezése lenyűgöző méreténél fogva igen tiszteletre méltó vállalkozás volt. Pl. a kiállítás időtartama fél esztendő (május 1—október 31). Fendt Antal vándortanár hívta fel a polgármester figyelmét, hogy Makó város jövőjére nézve milyen nagy horderejű lehetne, ha kerttermékeivel a kiállításon képviseltetné magát.

62 Bánfy József elnökletével létre hoztak egy 16 tagú — részben termelőkből álló — kiállítási bizottságot, mely úgy döntött, hogy a város termékei közül a zöldséget, hagymát és az eltartható szőlőfajokat állíttatja ki. Már a bizottság megalakulása előtt — a falragaszon közzétett hirdetés felhívására — többen jelentkezési íveket töltöttek ki, így Kurusa Mihály petrezselyem, gyökér, sárgarépa, vereshagyma, fokhagyma, paprika, Gebe Miklós és Török Imre különféle friss zöldség bemutatására.

63 Végül is a következő személyek az alábbi termékekkel vettek részt a kiállításon: „Török Imre, Zinhóbel Pál, Nagy Mihály, Szűts Ferencz jó kecskecsöcsu szőlőfajokkal, részint szép foghagymával és zöldséggel. — Görbe Miklós és Bárányi Mihály kitűnő szépségű vereshagyma, foghagyma részint zöldséggel, Körös Mihály szép zöldséggel, Tóth István magról termett és mégis nagyranőtt vörös lilaszínű vöröshagymával."

64 A brüsszeli világkiállítás magyar részének rendezője, Ordódy Lajos, az Országos Gazdasági Egyesület igazgatója 1888. január 25-én levélben keresi fel a Gazdasági Egyesületeket — közte a Csanád megyeit is — kérve, hogy legalább V2 m

2 területet vegyenek igénybe, ugyanis a magyar mezőgazdaság bemutatására fenntartott 50 m

2 teret képtelen kitölteni. Nem kevesebb mint 17 m

2 területre még nincs jelentkező. A helyi Gazdasági Egyesület lakonikus válasza szerint a kiállításra „nem mutatkozik vállalkozó".

65 Néhány nappal a jelentkezési határidő lezárása előtt Ordódy újabb levelet küld Makóra, de ezúttal a Városi Tanácshoz címezve: 60 Magyar Vasúti Évkönyv 1883/84. VI. évf. 153. 1. 61 Maros 1883. január 7. 62 MVL Polgármesteri Iratok 1873. 3441. 63 Csanád Megyei Gazdasági Egyesület iratai 1872—77-es csomó. 64 MVL Polgármesteri Iratok 1873. 3939. 65 Csanád Megyei Gazdasági Egyesület iratai 1885—87-es csomó. 74