A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1969. 1. (Szeged, 1969)
Tóth Ferenc: A makói hagyma történetének néhány fejezete
Évtizedek óta él a köztudatban az a téves felfogás, hogy Szirbik Miklós református lelkész vette rá eleinket a hagymatermesztésre. Ezt a tételt elsőnek Petrovics György fogalmazza meg egyébként kitűnő könyvében. 9 Szirbik Miklós nagyságát és hervadhatatlan érdemeit egyáltalán nem kisebbíti, ha olyan dolgokat nem tulajdonítunk neki, amit nem tett meg. Szirbik 1817-ben kerül Makóra, de csak Szikszai Benjamin halála után, 1828-tól választják meg első prédikátornak, amely tisztséget 1853-ban bekövetkezett haláláig visel. Hagymatermesztésre buzdító tevékenységet csak Szikszai Benjámin halála után kb. abban az időben fejthetett volna ki, amikor ismert könyvét írta, tehát az 1830-as években. Ekkoriban pedig messze földön híres már a makói hagyma. Maga Szirbik állapítja meg, hogy „. . , az Alföldet és Bánátot elönti Makó gyökerével, hagymájával és paprikájával." 10 A hagymatermelőknek első névszerinti conscriptiója 1818-ból származik, tehát egy évvel azután, hogy Szirbik Makóra kerül. A névjegyzék kísérő szövege 3 évvel korábbi könyörgő levélre hivatkozik, akkor pedig még Szirbik Makón sem volt. Az összeírás szerint 1818-ban 188 személy foglalkozik Makón hagymatermesztéssel :" kákási szőlőkben vöröshagymát termel 25 személy ó-szentlőrinczi szőlőkben vöröshagymát termel 39 személy új-szentlőrinczi szőlőkben fokhagymát termel 112 személy verébhegyi szőlőkben vöröshagymát termel 12 személy Szirbik Miklós munkásságával és a hagymatermelés kezdeteivel behatóan Eperjessy Kálmán foglalkozik, és ő sehol nem tesz említést Szirbik ilyen irányú tevékenységéről. Városunk egyik elfelejtett és kevésbé méltatott történetírója, Vajda István pedig egy önálló cikkben fejti ki, hogy már régen híres volt a makói hagyma, amikor Szirbik Miklós prédikátor Makóra került. 12 Hasonló eredményre jut Márton György 13 és Bohdaneczky Edvin 14 is. Szirbik Miklós nem meghonosítója, csak lelkes szemlélője és rajongója volt a belterjes gazdálkodásnak, nem a messzi Hollandiában szívta magába a kertgazdálkodás iránti lelkesedését, hanem már gyermekkorában azonosult vele, hiszen Makó szülöttje volt, és apja maga is gazdálkodó ember. Hollandiában soha nem is járt, a porosz Göttinga — ahol Szirbik Miklós egy szűk tanévet töltött — Hollandiától több száz kilométerre esik. Vitathatatlanul helyes Márton György azon megállapítása, hogy hagymatermelésünk teljes mértékben a makói nép produktuma. 15 De hogy is vetődhetett fel egyáltalán Szirbik Miklós neve? Petrovics 9 Petrovics György: A makói hagyma. Eckhardt Vilmos előszavával, Makó 1922. 11. 1. 10 Szirbik Miklós i. m. 35. 1. 11 Csongrád Megyei I. sz. Levéltár. Csanádi Püspökség Gazdasági Iratai 1818. július 11. 12 Vajda István, A hagymatermesztést nem Szirbik Miklós honosította meg Makón. Makói Friss Újság 1925. október 11. 13 Márton György, A makói hagyma termesztése. Csanádvármegyei Könyvtár 13. sz Szeged, 1927. 25. 1. 14 Bohdaneczky Edvin, Csanádvármegye nemzetiségi és gazdasági viszonyai a XVIII. században. Csanádvármegyei Könyvtár 36. sz. Makó, 1940. 60. 1. 15 Márton György, i. m. 25. 1. 57
