A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1969. 1. (Szeged, 1969)

Oltvai Ferenc–Vinczi Károlyné: Archivarische Quellen der Szegeder Erdől- und Erdgasforschung (1917–1947)

és különösen növénytermelési üvegházakat melegítsenek s egy olyan jövedelmező belterjes kertészkedés alapjait vetve meg Szegeden, amelyik nagy primőr, zöldség, gyümölcs és virág kivitelhez juttathatná a kisebb földű lakosságot is; ezen a jól megkezdett úton kellene tovább menni. Úgy emlékszem, hogy a szegedi fürdő fentemlített új kútja helyének geológiai megállapítása közben Szegeden és közvetlen környékében hasonló céiú kutató fúrásokra kedvezőbb helyek is kínálkoztak volna, ha feladatom nem a már régen meglevő és kút nélkül maradt fürdő vízellátása lett volna. Most ezeknek a helyeknek geológiai megállapítása lenne a következő feladat. Hogy miért geológiailag és nem geofizikailag, emlékeztetnem kell Polgármester Urat a sok olyan alapon telepített meddő alföldi fúrásra és kérem méltóztassék megszerezni és elolvasni az éppen most sajtó alatt levő „Hogyan és hol kutassunk szénhidrogéneket az Alföldön" című kis értekezésemet a Bányászati és Kohászati Lapok ez évi február 15-i számában (Budapest, IX. Lónyai utca 41. sz.) Mert a fürdő előtti mélyfúrásban kevésbé kedvező helyen kevés és kevert összetételű gázok nyomják fel a forró vizet, meg van a lehetősége, hogy akkumulációra, gáz meggyülemkedésre kedvezőbb goelógiai helyeken Szegeden és közvetlen környékén is több és jobb összetételű gázt találjunk, úgy mint Hajdúszoboszlón, vagy Karcagon és Debrecenben, amikor az állam illetve a koncessziós társaság valószínűleg ugyanolyan olcsón, mint ott (köbméterjét fél fillérért) engedné át a városnak, de viszont a gáz és forró víz is végeredményben a város és magyar népének szükségletére és munkaalkalmának fokozására használódna fel. Valószínűnek tartom, hogy a koncesszió tulajdonos vállalkozás az ilyen nem kimondottan nagy földigáz megmutatkozásokat és forróvíz feltöréseket, bár helyi vonatkozásban roppant értékesek, nem is venné figyelembe s így ezek okszerű kutatása egyenesen az érdekelt városok feladatának látszik. Abban a kedvező esetben, ha nem a melegvízben elnyelt gázt, hanem mint a karcagi első fúrásban az első időben, 626 méter mélyből már hatalmas (kb. 80—100 ezer köbméter) tiszta földgáz feltárására vezetne a kutatás, még ha a hivatkozott törvény értelmében ezt ki is sajátítaná az állam illetve a koncessziós társaság, ugyanazon törvény szerint a fúrás igazolt költségeit meg kell térítse a városnak s így minden ráfizetés nélkül a város a roppant értékes földigáz helyben való fel- és kihasználásának előnyeit szerezte meg magának és lakosságának. A szegedi fürdő kútjának talajviszonyai fúrás szempontjából olyan kedvezőeknek bizonyultak, hogy azt a majdnem ezer méteres kutat csupán a geológiai szerkezet megállapítása terhelte külön s egyébként a mérnöki hivatal házilag kivitelezte. A mostani kutatásokat is bevallottan forróvíz kutatás címén kellene megindítani megelőző geológiai kutatásaim alapján, amennyiben a technikai kivitel anyagi eszközeit a mai gazdasági adottságok között elő lehetne teremteni. A Bányászati és Kohászati Lapokban hirdetett magán geológiai kutató irodám erre vonatkozó munkálatait készségesen felajánlom Polgármester Űrnak és Szeged népének, annál inkább hogy legjobb tudásom szerint az említetteknél jobb és értékesebb kutak helyét az Alföldön másnak még nem sikerült megállapítani. Üllő, 1947. február 12. Megkülönböztetett tisztelettel: DR. PÁVAI-VÁJNA FERENC ny. miniszteri tanácsos-főgeológus, volt bányaügyi főtanácsos Cím: Üllő, Országút 33. sz. Két oldalas, géppel írott tisztázat, Pávai-Vajna Ferenc aláírásával. ARCHIVARISCHE QUELLEN DER SZEGEDER ERDÖL- UND ERDGASFORSCHUNG (1917—1947) von Ferenc Oltvai

—Frau Mária Vinczi Die Verfasser haben die Dokumente bezüglich der Szegeder Erdöl- und Erdgasforschung in dem unter ihrer Administration stehenden städtischen Archiv aufgesucht und mit dem entsprechenden archivarischen Apparat im Original mitgeteilt. Es ist aus den Forschungen hervorgegangen, dass einige Personen die Stadtleitung bereits seit 1917 dazu 313