A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1969. 1. (Szeged, 1969)

Oltvai Ferenc–Vinczi Károlyné: A szegedi kőolaj- és földgázkutatás levéltári dokumentumai (1917–1947)

Napirenden voltak a közbiztonság ellenes cselekmények, a városi múzeumból betörők elrabolták az ezüst és arany érmeket: a tüzelőanyag hiánya miatt a külső részek s a környék lakossága a várost övező körtöltés előterében vízvédelmi szempontból létesített erdősítést sok helyen csaknem teljesen kiirtották. Javulás a háború alatt egyáltalán nem, de annak befejezte után hosszú időre sem remélhető, s igen valószínű, hogy a helyzet a háború alatt — amint eddig — továbbra is súlyosbodni fog, amint kétségtelen, hogy a háború pusztításán, úgy a termelési nehézségek következtében a tüzelőanyagok árai a háború után is magasak maradnak. A használatban levő világító és tüzelő anyagok szén, fa, nyersolaj, petróleum, gáz pótlására s a legtöbb szükséglet kielégítésére a földgáz látszik legalkalmasabbnak, amire való tekintettel a Magyar Földrajzi Társaság Alföldkutató Bizottságától véleményt kértünk atekintetben, vajon remélhető e Szeged környékének mély fúrásával, földgáz hozható fölszínre? A válasz szerint, amelyet van szerencsénk felterjesztésünkhöz mellékelni, a legnagyobb valószínűség szerint eredményes volna az Alföld medencéjében a földgáz kutatása. Az ország legnagyobb és legnépesebb városai és községei ebben az országrészben fekszenek, amelynek természetes középpontja Szeged. Közvetlen közelében terülnek el Hódmezővásárhely, Szabadka, Dorozsma, Horgos, Kistelek, Szőreg, Tápé, Deszk, Kiszombor, Ószentiván, Gyála, Majsa, továbbá Baja, BékésGyula, Csaba, Kiskunfélegyháza, Makó, Nagybecskerek, Nagykikinda, Ókanizsa, Szentes, Szolnok, Zenta, Zombor, stb. Szeged területén, vagy környékén feltárt földgáz az Alföldnek a Dunáig, illetve Pécsig, továbbá Kecskemét, Arad, Temesvár, Pancsova városokig terjedő részén megoldhatná a fűtés és világítás nehézségeit. Országos és igen nagyjelentőségű közgazdasági érdek ennek az országrésznek földgáz útján fűtő, világító és hajtóerővel való ellátása. Erre való tekintettel terjesztjük elő Nagyméltóságod elé azt a tiszteletteljes kérelmünket, kegyeskedjék elrendelni, hogy Szeged környékén a földgáz után való kutatást késedelem nélkül megkezdjék, mély fúrással való feltörést mielőbb végrehajtsák. 9. A SZEGEDI VÁROSI TANÁCS KÖSZÖNETÉT FETEZI KI CHOLNOKY JENŐNEK A SZAKVÉLEMÉNYÉRT Szeged, 1918. május 10. Szeged város tanácsának iratai 14 422/1918. sz. (4588/1918. lt. sz.) Nagyságos Dr. Cholnoky Jenő egyetemi tanár Úrnak a Magyar Földrajzi Társaság és az Alföldi Bizottság Elnökének Az Alföldi földgáz kutatás tekintetében a Magyar földrajzi Társaság Alföldi Bizottsága nevében felkérésünk folytán megküldött értékes szakvéleményért, amelyre támaszkodva a földgáz kutatás és mély fúrás végrehajtásának elrendeléséért a földmívelésügyi m. kir. miniszter Úrhoz feliratot intéztünk, nem mulaszthatjuk el Nagyságodnak úgy Nagyságod útján mindazoknak, akik közreműködni szívesek voltak, különösen a Földtani Intézet tudós igazgatójának, dr. Lóczi Lajos őméltóságának, viszont régi barátjának igaz nagyrabecsülésünk és mély tiszteletünk hangsúlyozása mellett, városunk közönsége nevében őszinte köszönetünket kifejezni. 10. A SZEGEDI VÁROSI TANÁCS CHOLNOKY JENŐ SZAKVÉLEMÉNYÉT FELTERJESZTI A FÖLDMÍVELÉSÜGYI MINISZTERHEZ ÉS KÉRI A FÖLDGÁZKUTATÁS ELRENDELÉSÉT Szeged, 1918. május 10. Szeged város tanácsának iratai 14 422/1918. sz. (4588/1918. lt. sz.) Végzés A Magyar Földrajzi Társaság Alföldi Bizottsága részéről földgáz tekintetében beadott szakvéleményt felterjesztjük a földmívelésügyi m. kir. miniszter úrhoz a kutatás és a fel20 A Móra F. Múzeum Évk. I. 305