A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1969. 1. (Szeged, 1969)

Oltvai Ferenc–Vinczi Károlyné: A szegedi kőolaj- és földgázkutatás levéltári dokumentumai (1917–1947)

Legújabban a temerini artézi kútban konstatáltak perczenként majdnem 200 liter gázelőtörést. Éppen Szeged környékén rég ismert jelenség, hogy majdnem minden artézi kútból földgáz tör elő. Az alföldi gázkutatások megindítását megelőzőleg célszerűnek látszott az egész Alföldet átkutatni a báró Eötvös Loránd-féle ingával. Ez az inga az Alföld mélyén ki tudja mutatni a külömböző sűrűségű kőzeteket. Lehetséges, hogy a dús gáz és petróleum-tartalmú rétegeknek kisebb fajsúlya van, mint a rendes vízzel átitatott rétegeknek, mert a komprimált gáznak is, meg a petróleumnak is kisebb a fajsúlya, mint a víznek. A külömbség azonban olyan kicsiny, hogy aligha lehet remélnünk hogy a tudományos szempontból rendkívül nagy jelentőségű vizsgálatok egészen határozott útmutatást adjanak a földgáz előfordulására nézve. Annál kevésbé hihető ez, mert az Alföld mélyén levő, egyéb rétegzavarok az Eötvös-féle ingára sokkal élénkebb hatásúak lehetnek. Mindazonáltal a Kutató Bányahivatal a további vizsgálódásokat megelőzőleg azt óhajtja, hogy az ingamérések előzőleg az Alföld egész területén elvégeztessenek. Ha az ingamérések nem nyújtanának megbízható útmutatást, akkor nem marad más hátra, mint oly helyeken megkísérelni a fúrást, amelyeken; 1. Egyéb jelekből ítélve a gáz jelenléte valószínű és 2. Ahol a gázkútnak legnagyobb gazdasági jelentősége volna. Az előbbi szempontból az Alföld déli része kétségkívül első helyen áll. Legalább innen van legtöbb jelünk. Fontos azonkívül még Püspökladány környéke. A második szempontból tekintve, első helyen áll Budapest közvetlen környéke, de mindjárt utána következik Szeged vidéke. A Szeged vidékén feltárt nagy gázkút ugvanis nemcsak Szegedet, hanem a környékén fekvő nagy városokat (Hódmező-Vásárhely, Szabadka, Zenta, Nagykikinda, Makó) sőt Arad és Temesvár, Kiskunfélegyháza stb.) is el tudná gazdaságosan földgázzal látni. Mindebből tehát az következik, hogy ha valahol próbafúrást akarunk lemélyiteni, akkor első sorban Budapest és Szeged vidéke jöhet tekintetbe. Véleményem szerint meglehetősen vakon vagyunk kénytelenek megindítani a próbafúrásokat s el kell szánva lennünk arra, hogy igen nagy mélységre tervezzük a fúrásokat. El kell szánva lennünk arra is, hogy esetleg az első fúrások nem sikerülnek s mindegyik vidéken esetleg 2—3 fúrásra lehet szükség. Tekintettel a földgáz rendkívüli gazdasági jelentőségére, ekkora áldozattól nem szabad visszariadnunk. Az artézi kutakból előjövő gáz kétségtelenül tanúskodik róla, hogy gáznak nagy tömegben kell lennie nagyobb mélységben. Az artézi kutakon jelentkező gáz azonban bizonyosan úgynevezett másodlagos helyről származik. Az igazi gáztartó rétegekből ugyanis a gáz lassankint felszüremlik magasabb rétegekbe, azokba, amelyekből az artézi víz is származik. Ezek tehát nem az igazi, elsődleges gáztartók, csak átszivárgások. Azért olyan csekély mennyiségűek. Ahol azonban ilyen kevés gáz is van, ott okvetlenül nagy tömegűnek kell nagyobb mélységekben rejtőzködnie. Ez a nagy mélység lehet 2000 méterben is. Eddig lefúrni ma már tisztán költség kérdése. Az ott levő gáz nyomása a hidrosztatikai nyomásnak megfelelő, tehát 200 atmoszféra. Ilyen igazán borzasztó nagy nyomású gáz kétségtelenül felfelé húzódik a rétegekben, bár az erősen összenyomott, agyagos rétegeken át ez igen nehezen megy. Ha az ilyen gáztartót fúrással csak megközelítjük, máris utat fog magának törni s meglehetősen fokozott nyomással fogjuk a felszínen megkapni. De minden esetre meg lehet találni. Lehet, hogy az első fúrást igen nagy, véletlen szerencsétlenséggel éppen olyan helyre fúrjuk, ahol két gáztartó között valami mélyen lenyúló szinklinális van. De ez kivételes szerencsétlenség volna. Ahol az artézi kutakból bőven jön a gáz, ott minden körülmények közt gáztartó boltozat fölött vagyunk s ilyen helyen majdnem teljesen kizárt dolog, hogy alul az igazi, elsődleges gáztartót meg ne találnók. Ennek következtében nagyon ajánlatos volna Szeged közeléb"en, ahol a nagy nyomású gáz esetleges erőszakos feltódulása épületekben már kárt nem tehet, próbafúrást mélyíteni. Budapestet és Kecskemétet megelőzendő, jó volna ha a város maga ajánlana föl az államnak bizonyos összeget a fúrások költségeire, de egyúttal bátran kérheti a város az állam, sőt a szomszédos nagy városok támogatását is. Könnyen összegyűjthető egy olyan összeg, amellyel minden nagyobb megterheltetés nélkül az első, igazi mély fúrás lemélyeszhető. Ha Szabadka, Szeged, Hódmező-Vásárhely, Arad, és Temesvár, sőt Makó és Nagykikinda lakosságuknak arányában hozzájárulnak a költségekhez s a kút a városok közt azok lakoságának figyelembevételével, mintegy a városok közös súlypontjában mélyesztenék le, akkor mindegyik a lehető legigazságosabban jutna gázhoz. 303