A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1969. 1. (Szeged, 1969)

Oltvai Ferenc–Vinczi Károlyné: A szegedi kőolaj- és földgázkutatás levéltári dokumentumai (1917–1947)

májában érvényesítenénk, megosztván a jogokkal együtt a résztvételt és az állam, a város, az ipari vállalatok és a nagyközönség között úgy, amint azt az engedményi okirat majd lehetővé teszi Reöck Iván: A szegedi mérnök egyesület szintén foglalkozik ezzel a kérdéssel s tervbe vette ez évben a földgázról tartandó előadás sorozat megtartását. Reöck Iván maga karolta fel azt az eszmét, hogy erős társadalmi nyomás gyakoroltassék olyan arányban, hogy a kérdés napirendre vétessék. Azonban nagyon bizonytalan, hogy ez a kérdés nem marad-e a tapogatódzás útján, mert éppen az erdélyi földgázzal szerzett tapasztalatok bizonyítják, hogy milyen nehéz ezeket a tényleg nagy mennyiségben jelentkező gázokat felfogni és értékesíteni, holott igen nagy mennyiségben bukkan fel a gáz. Tudjuk, hogy minden artézi kút fúrásánál jelentkezett földgáz, sőt éppen az artézi kút fúrás vezetett a földgázzal való foglalkozásra. Azonban a legfontosabb kérdés: A kitermelési költségek milyen arányban vannak a produkálható gázmennyiséggel, mert hiszen vannak más ki nem használt energiaforrások,, mint pl. a víz kiválóan értékesíthetők lennének. A víz bizonyos energiaforrás, a földgázenergia még bizonytalan. Indítványozom, hogy szakértőt hívjunk Szegedre, aki előadást tartana arról, hogy van-e és mennyi földgáz Szegeden és milyenek az értékestíési és kitermelési feltételek Szegeden. Tény, hogy eddig Erdélyben (Tordán) drága a gáz, de lehet hogy azért, mert a nagy apparátus kis környéket lát el a gázzal. Valószínű, hogy Algyő környékén eredményes lenne a fúrás. Dr. Végmann Ferenc indítványozza: I. A Kereskedelmi Kamara, Dugonics Társaság, s a Mérnök Egyesület előadást rendezzen, melyre szakértő előadókat hív meg a fővárosból a földgáz kérdésről való előadásra. II. A város törvényhatósága forduljon kérelemmel a kormányhoz, hogy a város földgázkutatásra engedélyt nyerjen, illetőleg, hogy a pénzügyminisztérium illetékes osztálya a legközelebbi földgázkutatást Szegeden eszközölje. Az indítványokat az értekezlet elfogadja és mindkét indítványnak megfelelő módokon foganatosításával az értekezlet elnökét megbízza. Somlyódy István kir. ítélőtáblai bíró megköszöni a jelenvoltak megjelenését s az értekezletet bezárja. Utólag megjelent Szigyártó Albert tanár s előadta, hogy Szegeden 380 méter mélységig — amely eddig a fúrási mélység legnagyobb mértéke volt —, nem volt számbavehető földgáz feltalálható. Tény azonban, hogy amikor a vízművek építésénél a Tisza-parton ily mélységben lefúrtak, talán gyufagyújtás folytán robbanás támadt, amely Priváry Ferenc főmérnök szemét majdnem kiütötte. 600 méterig való lefúrásig a földgáz jelenléte biztosan megállapítható, mert ezen a mélységen túl már sziklaréteg következik. Ilyen mélységű (600 m) fúrásra állami fúrás kísérlet volna kieszközlendő. CSÂNYI MÁTYÁS s. k. SOMLYÓDY ISTVÁN s. k_ jegyző az értekezlet elnöke Eredeti géppel írott kétoldalas tisztázat másolata aláírások nélkül. 3. „FÖLDGÁZNAP" HATÁRIDEJÉNEK KITŰZÉSÉT KÉRI SOMLYÓDY ISTVÁN Dugonics Társaság iratai 15/1918. sz. Szalay József dr. Ürnak a Dugonics Társaság elnöke Szeged Nagyságos Uram! A másolatban mellékelt értekezleti jegyzőkönyvet midőn Nagyságodnak megküldöm — értesítem, hogy a kérdésben levő földgáznap határidejének megállapítása végett mihelyt a földgáz szakértők válaszleveleit megkapom és esetleg már felajánlásaikat is referálhatom, — Nagyságodat fel fogom keresni. Szeged, 1918. évi január 15. SOMLYÓDY ISTVÁN kir. ítélőtáblai bíró a szegedi kir. járásbíróság vezetője Eredeti egy oldalas gépelt tisztázat. 300