A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1969. 1. (Szeged, 1969)
Marián Miklós–Varga Béláné: A pusztaszeri rezervátum és madárvilága
végéig — 30—70, olykor több száz egyedből álló — csapatai pihennek a vizek közötti földhátakon. Az 1968. XI. 18—30. között itt tartózkodók napi létszáma 1000—1200 egyed körül mozgott. Anser fabalis — Vetési lúd Őszi és téli vonuláskor jelentkeznek csapatai. Legszívesebben a semlyékek tocsogóiban éjszakázik. Anas crecca — Csörgő réce Tömeges átvonuló. Márciusban jelentkezik kisebb-nagyobb csapatokban (1969. III. 17.: kb, 200 pld.). Április végére eltűnik vizeinkről. Ősszel sokszor nagy mennyiségben gyülekezik. 1966. IX. 18-án: kb. 3000 pld.-t figyeltünk meg a tavon. 1967-ben 1 átnyaraló pár tartózkodott a rezervátumban. VI. 8-ig tartottuk nyilván. Fészkelése ebben az évben feltételezhető. Anas acuta — Nyílfarkú réce A tavaszi és őszi átvonulás heteiben 50—100 példány képviseli a vegyes récecsapatokban. Megfigyelési naplónk adatai alapján valószínű, hogy 1967-ben költött a rezervátum területén, mert a költési időben, április hónapban folyamatosan feljegyeztük 2 pár jelenlétét. Fészkelését azonban nem sikerült bizonyítanunk. Anas penelope — Fütyülő réce A tavaszi vonulási időben néhány napig tartózkodik a területen. Legnagyobb menynyiségben 1969. III. 17-én figyeltük meg, amikor kb. 200 párt láttunk. Anas strepera — Kendermagos réce Közepes nagyságú csapatai a vonulási időszakban elég rendszertelenül tűnnek fel. Aythya juligula — Kontyos réce Tavaszi vonulás idején észleltük kisebb létszámú csapatait (1968. III. 27., IV. 10., 1969. III. 17.). Milvus migrans — Barna kánya 1967. VIII. 18-án 2 példány telepedett meg ideiglenesen a rezervátum körzetében. Táplálkozási igényüket aligha elégíthette ki a tó csekély halállománya. Megjelenésük a védett területen az ez idő tájt dúlt madárvésszel hozható kapcsolatba. Az elhullott madarak nyújtotta bő táplálkozási lehetőség tarthatta itt őket egy ideig. Accipiter gentilis — Héja Kétszer észleltük csupán: 1966. IX. 18-án a déli semlyéknek a Szárnyék-erdő szegélyéig nyúló széle fölött láttuk vadászni. 1969. februárban pedig a madármegfigyelő torony nyitott erkélyén észleltük madártépése maradványait. Accipiter brevipes — Kis héja A Madártani Intézet gyűjteményében van egy példány, amelyet dr. Pátkai Imre 1939. IX. 1-én, Pusztaszer közelében gyűjtött (Pátkai, 1947). Mi- a kutatás éveiben nem észleltük. Accipiter nisus — Karvaly 1968. III. 27-én láttuk a Szárnyék-erdő bokros szegélye fölött. Buteo lagopus — Gatyás ölyv Téli vendégként a pusztán tartózkodó példányát 1968. XI. 18-án figyeltük meg. Hdliaëtus albicilla — Réti sas 1968—69 telén vendégeskedett 1 példány a rezervátum körzetében. Megfigyelés időpontjai: 1968. XII. 9. és 30., 1969. I. 25. Circus cyaneus — Kékes rétihéja 1968. III. 12-én egy kékes rétihéja párt figyelt meg Dr. Pátkai Imre. Circus aeruginosus — Barna rétihéja A vizsgálati évek mindegyikében tevékenykedett hosszabb-rövidebb ideig a rezervátumon. 1965. VII. 10-én figyeltük meg az első példányt, amint bíbicek csapata zaklatta. 1966. VIII. 17— X. 2-ig magányos egyede tizedelte a vízi madarakat. 1967. nyarán hónapokig (VII.20— IX. 6.) tanyázott egy barna rétihéja pár a Dongér-tó északi partja növényzetében. Számos megtépett madártetem (főleg cankók, kacsák) bizonyította, hogy a madárvészben legyengült sok madár könnyű és bőséges prédát biztosított számukra. Egyik köpetelő helyükön tavi béka (Rana ridibunda L.) maradványokat is találtunk. 1968. márciusában ismét magános példánya élt a tavon. Pandion haliaetus — Halászsas 1967. IX. 8-án jól fejlett példánya röpült alacsonyan a tó felett. Falco peregrinus — Vándorsólyom 1968. XI. 12-én figyeltünk meg 1 példányt a szikes felett. 248