A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1969. 1. (Szeged, 1969)

Szelesi Zoltán: Párizsba induló szegedi művészek a század elején

búcsút vett ifjúsága színterétől és visszatért Párizsba. De itt hagyta Szeged egyik terét díszítő pompás szobrát, a Táncosnőt, mely jól tükrözi az ő soha meg nem tört fiatalos akarását.

20 1963 nyarán, egy légből kapott hír nyomán Csáky halálhíre terjedt el Magyarországon.

21 Ezt a mester, hazaküldött levelében megcáfolta.

22 Utána e sajnálatos tévedés újságban és folyóiratban is korrigálást nyert.

23 A Párizsban letelepült magyar művészek közül kétségtelenül Csáky József az egyik legjelentősebb. Műtermébe az utóbbi években Szegedről többen ellátogattak.

24 A montmartrai otthonában történt felkeresésünk alkalmával módunkban volt életművének súlyáról fogalmat alkotni.

25 Csáky munkásságáról — a mester szerint — sok minden megjelent bár, de levelezéseivel együtt ezek a hosszú évek alatt megsemmisültek. A szobrászatát tárgyaló írások közül csak azokat becsüli, amelyek pontos adatokra támaszkodnak. Megemlítette, hogy Rousseau-hoz, a híres francia „naiv"-festőhöz — mint Brummert, őt is — barátság fűzte. Csáky legutóbbi alkotásai közé kilenc-alakos múzsasorozata tartozik. E félméteres nagyságú kisplasztikák megjelenítésükben szigorúan kötött stílusúaknak mondhatók. Úgy hatnak, mintha valamely építészeti keretbe szánná felnagyítva ezeket a művész, bár Csáky nem megrendelésre mintázta, mint ahogyan a legtöbb szobra sem megbízásként jött létre. Számos munkája közt műtermében láttuk a Csók és a Szédület с kompozícióit is, melyek szintén az utóbbi évek java terméseiből valók. Néhány finom előadású reliefje is feltűnt. Felületrajzuk egy része olykor beleolvad a síkba, máskor meg egy-egy kontúr erőteljes lendületűvé válik. A tematikai szempontból is figyelmet keltő női és férfi alakokat ábrázoló kompozíciók gazdag érzelmeket fejeznek ki. A látottak arról győztek meg bennünket, hogy Csáky alkotásai lényegközlő formálásúak. Szobrainak fő jellemzője, hogy líraian tolmácsolják a művész eszménykeltő gondolatait. A francia főváros modern múzeumaiban őrzött kubista szellemű művei a század elején megújhodott szobrászat pozitívjegyeit hordják magukon. A Párizsi Modern Művészeti Múzeumban szereplő avantgárdé szobrászok — mint J. Arp, R. Duchamp-Villon, Ch. Orloff, J. Lipchitz, O. Zadkine és mások — formakísérletező alkotásai között méltó helyet foglal el Csáky két nőalakja, melyek a modern szobrászati törekvések kiváló eredményeit tükrözik. A 1914és 1927-ben létrehozott kerekded és hasábos mintázású nőábrázolásai a Párizsi Városi Modern Művészeti Múzeumban levő 1937-ből való konstruktív tömörségű Leányfej-e, nemcsak méltón megállják helyüket a többi, ma már művészettörténeti nagyságok alkotásai között, de a művek Csákyt is a modern mesterek sorába emelik. Nem véletlenül állította őt Raynal, a kitűnő francia műkritikus 20 Csáky József: Táncosnő с féléletnagyságú, ólomötvözetből készült szobrát Szeged Város Tanácsa vásárolta 1959-ben. A szobor a szegedi Klauzál teret díszíti. 21 Művészet (hír), 1963. júl. 7. sz.; Szelesi Zoltán, A Tisza-parti város fiaként... Délm. 1963. aug. 25. 22 Csáky József levele Pogány ö. Gáborhoz. Párizs, 1963. X. 12. E levelet P. ö. G. szíves volt rendelkezésünkre bocsátani. 23 Lőkbs Zoltán, Helyesbítés helyett. Emlékek Csáky József párizsi műterméből. Délm. 1963. nov. 24.; Szelesi Zoltán, Levél Csáky Józsefnek Párizsba. Művészet, 1964. 3. sz. 35—36. old. 24 Lőkös Zoltán újságíró, 1963-ban, Szelesi Zoltán 1964 őszén, Péter László irodalomtörténész pedig 1966-ban járt Csákynál. Péter L. Párizsi látogatások с cikke a Délm. 1966. szept. 14. sz.-ban jelent meg. 25 Szelesi Zoltán, Látogatás Csáky Józsefnél Párizsban. Művészet, 1968. márc. 3. sz. 2.3—25. old. 143