A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1968. (Szeged, 1968)

Miklós Marián–Miklós Marián ju.: A gólyaállomány változása Magyarországon 1958–1963

mint amennyi kárt tesz. Érvényt kell szerezni a madárvédelmi rendeletnek, amely védett madárnak nyilvánította a gólyát. A védelmet elsősorban a közel 700 vadásztársaságba tömörült hazai vadász felvilágosításával és az ifjúság nevelésével lehet megvalósítani. Az állományfelvételt csak széles körű társadalmi összefogással tudtuk eredményesen végrehajtani. Fogadják köszönetünket alábbi intézmények és munkatársak, akiknek támogatása lehetővé tette feladatunk sikeres megoldását: A Magyar Posta Vezérigazgatósága, dr. Kindzierszky Emil, az összes levélkézbesítők; az állami erdőgazdaságok és erdészeik; a Magyar Madártani Intézet, dr. Kéve András és dr. Vertse Albert; a Csongrád megyei Tanács Művelődésügyi Osztálya, Csenke László, Pap János; a Móra Ferenc Múzeum, dr. Bálint Alajos. Köszönet az önkéntes megfigyelőknek, akik részletes adatgyűjtésükkel nagy segítséget nyújtottak: Agárdi Ede, Annók Szabó János, Bársony György, Bakonyi László, dr. Bernáth György, Bankovics Attila,Csaba József, Darázsi János, Futás Noémi, Füredi János, Gergye Imre, Gárdonyi Gábor, dr. Gál Geláz, Horváth Zoltán, dr. Havranek László, Köves Ervin, dr. Kolosváry Gábor, Mészáros György, dr. Ocsovszky László, Povázsay László, dr. Papp Jenő, dr. Ruzsik Mihály, Sipos István, Szakáczki István, Smuk Antal, Schmidt Egon, dr. Sterbetz István, dr. Sóvágó Mihály, dr/ Studinka László, Steffel Gábor, Szabó L. Vilmos, Sz. Szász Iván, dr. Tapfer Dezső, dr. Tóth Sándor és mindazok, akiket itt - hely hiánya miatt - felsorolni nem tudtunk. Marián Miklós-ifj. Marián Miklós LITERATUR Bancsó, L.—Kéve, A. (1957): White—

Stork—

Census in Hungary in the years 1950 and 1951. (Aquila, 63—64, p. 227—232). Broekhuysen, G. (1963): Nesting of the Withe Stork (C. ciconia) in South Africa. (Die Vogelwarte, 23, 1, p. 5—12). Doming, H. (1942): A gólyáról és a szárazságról. (Természettudományi Közlöny, 9, p. 1—2). Homonnay, N. (1964): Magyarország és környező területe gólyaállományának mennyiségi felvétele az 1941. évben. (Aquila, 69—70, p. 83—97). Hornberger, F. W. (1957): Der Weisse Storch in seinem Nahrungsrevier. (Mitt. d. Vereines f. Naturwissenschaft u. Math, in Ulm, 25, p. 373—410). Huzián, L. (1966): Adatok a gólya táplálkozásához. (Aquila, 71—72, p. 231). Kéve, A. (1957): Withe—

Stork—

Census in Hungary in the years 1948- and 1949. (Aquila 63—64, p. 211—225). Marián, M. (1956): Angaben für die Nistgewohnheiten des Weiss-Storches im Komitate Somogy im Jahre 1956 (Rippl-Rónai Múzeum Közleményei, 1956, p. 1—5). Marián, M. (1962): Der Weiss-Storch in Ungarn in der Jahren 1956—1958. (Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1960—1962, p. 231—269). Postaügyi Értesítő (1963): Gólyafészkek összeírása. (Budapest, 22, p. 82). Radványi, O. (1962): A Ciconia ciconia L. fészkelésének tanulságai az 1962. évben a kalocsai járás területén. (Manusc). Schenk, J. (1928): A fehér gólya. (In Brehm: Az állatok világa 10. p. 306.) Schüz, E. (1952): Zur Methode der Storchforschung (Beiträge zur Vogelkunde 2, p. 287—298). Schüz, E.

—Szijj, J. (1960): Vorläufiger Bericht über die Internationale Bestandsaufnahme des Weisstorchs 1958. (Vogelwarte 20, p. 253—257). Schüz, E.

—Szijj, J. (1960): Bestandveränderungen beim Weisstorch: Vierte Übersicht, 1954 bis 1958. (Vogelwarte, 20, p. 258—273). Schüz, E. (1963): Schriftenschau (Vogelwarte, 22, 2, p. 119—120). Schnetter, W.

—Zink, G. (1960): Zur Frage des Brutreifealters südwestdeutscher WeissStörche (C. ciconia). (Proc. XII. Int. Cong. Helsinki, 1958, p. 662—666). 300