A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1968. (Szeged, 1968)
Bálint Csanád: Honfoglalás kori sírok Szeged-Öthalmon
hogy az öthalomra 950-970 körül a Dorozsma nemzetség egy alacsony rangú, „szegény szabad" családja temetkezett. 357 * Az öthalmon talált I. Berengár - dénár kapcsán az alábbi gondolatokat szeretném fűzni a X. századi pénzleleteinkről és a kalandozó hadjáratokról kialakult nézetekhez. A honfoglalás kori sírokból előkerült arab (4. kép), biAbb. 4. ábra. A honfoglalás kori dirhem leletek zánci (5. kép), és nyugati érmek (6. kép) területi elhelyezkedése más-más képet mutat. 36 Valóban a veretesi helyüknek megfelelő égtáj felé sűrűsödnek, de ez nem minden esetben az érintett vidékek kereskedelmi érdeklődésével magyarázható. 37 Belső pénzforgalomról sem lehet szó, hiszen - elenyésző kivétellel - valamennyi pénz díszként szerepel. 38 Az arab dirhemek a bal mellkason Eger-Répástető, 39 Kenézlő 45. sír) 40 a bal medencén (Kenézlő 14. sír), 41 a bal bordák közt 35a Lektori véleményében Dienes István elveti a Dorozsma-nemzetséggel való kapcsolat lehetőségét, s a Bor-Kalán nemzetségre, vagy a Szeged melletti Tarján helynév egykori lakosaira gondol. — A Bor-Kalán nemnek e tájon nem volt birtoka (1. Győrffy Gy. : Az Árpádkori Magyarország történeti földrajza. I. Budapest, 1963. 885.). A Tarján helynév (első említése a XVIII. századból!) a Szegedről Hódmezővásárhely felé vezető út mellett van (1. Inczefi G.: Csongrád megye nyugati részének földrajzi nevei. A szegedi Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1960. I. 58.), (Szeged e határát ma Tarjántelepnek hívják), így Győrffy térképén is tévesen szerepel északon, a Csongrádra menő út mentén. A Dorozsma nemre a fent említetteken kívül a lelőhelynek a mai Kiskundorozsma közvetlen szomszédsága, és u vidéknek a királyi birtokhoz való tartozása alapján gondoltam. Ez utóbbiról más helyen szeretnék szólni. 36 A térképeken a pénzleleteket darabszám-szerűén tüntettem fel. Több darab előkerülése esetén a balról jobbra haladó sorban az első pont felel meg a lelet földrajzi helyének. 37 Kralovánszky A.: A papi honfoglaláskori temető. Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve, III. 1960. 34—36. (továbbiakban: Kralovánszky, 1960.) — Bakay K. érvelése teljesen helytálló. (Bakay 1967. 171. 80. j.) 38 Másként látja László Gy.: A magyar pénzverés kezdeteiről. Századok, 1963. 383—386. (a továbbiakban: László 1963.) — A kenézlői vászonba göngyölt pénzek a bal kéznél voltak és nem a tarsolyban, mert az a jobb derékon feküdt. (L. Jósa 1914. 322.) A németóvári öntőminta dirhemutánzata is félhold alakú csüngővel, fülbevalóval: ékszerekkel van együtt. 39 Szabó J. Gy.: Honfoglaláskori sírok Eger-Répástetőn. Egri Múzeum Évkönyve, III. 1964. 108. 40 Fettich 1931. 95. 41 Jósa 1914. 322. 68
