A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1968. (Szeged, 1968)

Bálint Csanád: Honfoglalás kori sírok Szeged-Öthalmon

Az 5. sír öntött ezüst karperece, valamint a 10. sír lemezkarperece és a 3. sírban talált ruhaszalag-díszek az eddigi megállapítások szerint a középréteg viseletéhez tartoznak.

27 Honfoglalás kori régészetünk finomabb időrendi kérdései még nem megnyugtatóan tisztázottak. A korábbi egyszerűsítő képleten ma már túlhaladtunk, miszerint a magas technikai kivitelű tárgyak állnak közel a honfoglalás időpontjához, míg a X. század vége felé haladva a tárgyak minősége csökken. Egy-egy sírlelet esetében azonban ma is csak a X. század első vagy második felébe való sorolást vehetjük bizonyosnak. A szegényes, hajkarikás mellékletű sírokat sokszor könnyen keltezik az államalapítás korára, s így tulajdonképpen nem ismerjük a honfoglalást követő évtizedekből a köznép temetkezéseit. A magyarhomorogi köznépi temető kifejezetten késői periódusából Dienes István díszes mellkorongról ad jelentést.

28 (Néhány sírt eredményező leletmentés másutt ugyanezt a leletegyüttest a X. század első felére keltezné.) A Kolozsvár-Zápolya utcai temető 11. sírját a temetés után legfeljebb 80-100 évvel kirabolták;

29 s akkor nyilván használták is a benne talált tárgyakat. László Gyula keltezését alapul véve ez a XI. század elején történhetett! (így találhatunk pl. övvereteket egy „sírrabló" mellékleteként, aki akár 40-50 évvel később halt meg a veretes öv igazi tulajdonosánál.) Tudjuk, hogy Vazul fia Levente életében és halálában egyaránt pogány volt, és pogányként is temették el

30 - a XI. század első felében. Várhatóan pompás mellékletekkel teli sírját ma jóval korábbra kelteznénk. Ennyi figyelmeztető után felelősségteli az öthalmon feltárt temetőrész használati korának meghatározása. Ehhez az alábbi támpontjaink vannak: 1. A leletanyagból hiányzik a köznépre jellemző „S" végű hajkarika, mely 970 körül jelenik meg a Kárpát-medencében.

31 2. A 18. sír fürtdíszes csüngője Magyarországon igen ritka típus. Használatát a X. század második felére keltezik.

32 3. A 4. sírban talált vállas kengyelhez hasonlók a X. század második felében, utolsó harmadában fordulnak elő, nyilván az államalapítás körüli hadseregbeli változások kapcsán. Érdemes még megjegyezni, hogy a többi sírban (3, 5, 14. sírok) talált kengyelek a korábbi, körtealakú típushoz tartoznak. 4. I. Berengár pénze (9. sír) uralkodásának első szakaszából való. A sírban idős férfi nyugodott, aki nyilván évtizedekkel korábban jutott valamelyik kaland során a milánói pénzhez. E körülmény is a X. század közepére utal, s mint az alábbiakban felvetjük, a nyugati pénzek nagy része egyéb szempontok alapján is erre mutat. A leletanyag tanúsítja, nem köznépi temetkezés nyomaira bukkantak az öthalmon. Jellegében nem különbözik az innen 700 méterre KiskundorozsmaGépállomáson feltárt temető anyagától.

33 Szintén Kiskundorozsmáról szablyakardot

34 ismerünk, (a lelőhelyeket lásd 1. kép 4-5.) melyet valószínűleg a Dorozsma-nem egyik embere viselt.

35 Talán nem tévedünk, ha arra gondolunk, 27 Szőke 1962. 26. % 28 Rég. Füz. 19. 1966. 66. 28 László Gy. : A honfoglaló magvarok művészete Erdélyben. Kolozsvár, 1943. 16. 30 SRH. I. 344. 31 Kralovánszky A.: Adatok az ún. s-végű hajkarika kialakulásának és időrendjének kérdéséhez. Arch. Ért. 1957. 182—183. 32 Szőke 1962. 49—50. 33 A leletek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban vannak. 34 Bálint A.: Kiskundorozsma-Vöröshomok dűlői leletek. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1963. 91—99. 35 K. Bakay: Archaeologische Studien zur Frage der ungarischen Staatsgründung. Acta Arch. Hung. 19. 1967. 163. (továbbiakban: Bakay 1967.). 66