A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1968. (Szeged, 1968)

In memoriam - Banner Jánnos: Boros Ilona kiadatlan régészeti rajzaiból

Még az előbbiek közt is nagy a változatosság, de olyan egy sincs, amelyik az általa csoportosított és itt az I-V. táblán bemutatott 259 elem, illetőleg kombinációk alapján megérthető ne volna. Hogy a minták vonalvezetése a kisebb és nagyobb formákhoz is alkalmaz­kodik, ez természetes, hiszen ez elsősorban a helyes arányérzéktől függ, amely­nek íratlan szabályaitól, csak a legritkább esetben tér el a Tiszai-kultúra fa­zekasa, csontfaragója, - valóságos iparművésze. Boros Ilona geometrián is csiszolódott fürkésző szeme természetesen nem­csak az egyszerű elemeket vette észre, de azok gyakorlati alkalmazását, ön­magukkal és más elemekkel való művészi kombinációját is. Jó példákat mutat­nak erre a képeken bemutatott, mindig az egyszerűtől az összetett felé haladó elemek kombinációi, bármelyik elemről van is szó. Ez a 259 elem ill. kombináció - ha valószínűleg nem is meríti ki az ösz­szes lehetőségeket - a Tiszai-kultúra művészkedő fazekasának mintakönyvét pótolja. Ezek az egyes, egyszerű elemekből képzett logikus formák annyira élesen állítják elénk a sokszor csak töredékesen megmaradt elemeket, hogy nehézkes leírásuk semmivel sem tenné érthetőbbé a mindig geometrikus ábrázolásokat. Legyen elég csak annyit megjegyezni, hogy mindezek a minták: a pont, vonal, három- és sokféle négyszög vagy a kör legkülönbözőbb kombinációjá­ból állanak össze olyan mintákká, amelyek természetes, vagy mesterséges dol­gok utánzásának is tekinthetők és több esetben valóban azok is. A skála igen széles és meggyőző erejű. Ha csak a megmaradt és rotaprint nyomásra előkészített 42 edény kiter­jesztett rajzát nézzük is meg, az elemeknek az itt közölt képeken bemutatott kombinációjának ismeretében - pedig ez a feldolgozott anyag felét sem jelenti -, meggyőződhetünk a geometriai elemek és csoportjaik felismerésének, alapul­vételének helyességéről és, csak sajnálhatjuk, hogy a közösen tervezett munka a változott viszonyok miatt abbamaradt. Reméljük, hogy az említett 42 rajz közreadására még sor kerül. De térjünk vissza a felületek négy mezőre osztására. Boros Ilona velem együtt a mintákból előre megrajzolt és a formákhoz alkalmazkodó előminták utánzására következtetett. Ennek igazolására két szája felé szélesedő, ún. vi­rágcserép formájú — bár különböző méretű - edény kiterített rajza mellett, azok még szabályosan szögletes előmintáját is megrajzolta és arra is gondolt, - ugyancsak velem együtt -, hogy ezek a minták, ahogy megmaradtak csont­faragáson, esetleg ülőbútorokon, más fafelületeken, sőt textliákon is meglehet­tek. Bizonyíték itt csak a minta és a csonton való alkalmazás. Egy-egy ilyen eredetileg elképzelt és valójában az edényen megrajzolt kompozíciót a VI-VII. táblán bemutatunk. (A VI. a Kökénydombról. Dolg. 4 /1930/ XX. t. 13 - a VII. a Kiss-tanyából - Dolg. 9-10. /1933-34/ VIII. t. 2 - származó anyag kiegészített, megfogalmazott és az edény formájához alkalmazott díszítése.) Amit itt látunk, csak kis töredéke Boros Ilona e téren végzett lelkiismere­tes munkájának. Úgy véljük, hogy halála 10. évfordulójával kapcsolatban az alap elgondolás öt képének, a két eredeti és alkalmazott minta összevetésének közreadásával hasznos szolgálatot téve, gondolunk rá és az ő mindig szívesen végzett más régészeti munkájára. Kegyelettel őrizzük emlékezetét. Banner János 320

Next

/
Thumbnails
Contents