A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1968. (Szeged, 1968)

Bába Károly: Zusammenfassung

cönózis konszociációvá alakulása) alacsonyabb peteszámok lerakásával reagálnak, így válik érthetővé Frömming (7) dilemmája, nem tudván összeegyeztetni a különböző szerzők véleményét, akik egyazon faj esetében is különböző peteszámot írtak le különböző területekről. E téma természetesen további vizsgálatokat igényel. Bába Károly IRODALOM — SCHRIFTUM [1] Andó M.: Mikroklimatikus sajátságok a Tisza-ártér szakaszán. Földrajzi Értesítő, VIII. 3. Szeged, 1959, S. 309—336. [2] Aspirations Psychnometer Tafeln. Akademie Verlag, Berlin, 1955. [3] J.Balogh: Lebensgemeinschaften der Landtiere. Berlin—

Budapest, 1958. [4] Bába К.—Kolosváry G.—

Sterbetz I.—Vásárhelyi I.—Zilahi-Sebess G.: Das Leben der Tisza XVII. Zoologische Ergebnisse der Vierten Tisza-Expedition, Forsetzung. Acta Univ. Szegediensis, Tom. VIII, Fase. 1—4, Szeged, 1962, S. 207—211. [5] Bába К.—Andó M.: Mikroklimatikus vizsgálatokkal egybekötött malakocönológiai vizsgálatok a tiszai kubikokban. Szegedi Tanárképző Főiskola Évkönyve, Szeged, 1964. [6] Bába K.: Malakocönológiai vizsgálatok a Tisza-ártéren. Szegedi Tanárképző Főiskola Évkönyve, Szeged, 1965. [7] Frömming: Biologie der Mitteleuropäischen Landgastropoden. Berlin, 1954. [8] Haraszty G.: Savanyú füveink. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1965. [9] Horváth A.: Die Molluskenfauna der Theiss. Acta Univ. Szegediensis, Tom 1, Fase. 1—4, Szeged, 1955, S. 174—180. Acta Biol. Szeged. [10] Horváth A.: Kurzbericht über die Molluskenfauna der zwei Tisza-Expeditionen im Jahre 1958. Opusc. Zool. IV. 2—4, 1962. [11] Magyarország éghajlati atlasza. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1960. [12] Soós L.: Csigák I—

II, Gastropoda I—

II. Magyarország állatvilága XIX. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1956. ZUSAMMENFASSUNG Es scheinen die Zonengemeinschaften von Schnecken, die sich an der Seite des Bettes der „lebenden" Theiss (Tisza) und am Wasserrand des toten Armes von Szikra befinden, infolge des hohen Wertes ihrer Speziesidentität (66%) auseinander abzustammen. Die unter Wasserpflanzen angesiedelten, den Wasserrand bewohnenden Schneckengemeinschaften formen sich der von der Vegetation ausgebildeten Mikroklima und selbst der Vegetation gemäss anderswie. Auf dem Wassergewächse von sauerem Charakter bildet die Succinea oblonga eine Sozion. Die strukturellen Veränderungen bei den Synusien, die sich nach dem Typ als niedrigere Gemeinschaften als die Sozionen erweisen, sind von der Succession bzw. der Regression der Vegetation abhängig. Die Synusien von den Sammelorten 1—4 bzw. 6—5—7 zeigen die Wandlungen von je einer Successionsreihe der Vegetation. Die bisherige ungarländische Verbreitungsgrenze der Schnecken Succinea putris, Vertigo antivertigo, Perpolita radiatula und Fruticicola fruticum wird durch ihr Vorkommen in totem Arm der Theiss (Tisza) von Szikra modifiziert. Károly Bába 282