A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1968. (Szeged, 1968)

Csalog József: A betemetett vermekbe való temetkezések kérdése

(IL t. 2 a-b). Bronzból. A kettős sodronytekercs beerősítésére szolgáló lyukacskák is megvannak. A vasrozsdanyomok azt mutatják, hogy a sodronytekercsek vasból készültek. 5. Gyöngysor. Ez áll: 1 lapos kerek borostyán (II. t. 8), hiányos, 1 kúpalakú borostyán (II. t. 4), alapátm. 2,3, m 1,2 cm, 1 lapos, alacsonyhenger alakú borostyán (átm. 1,3, m 0,6 cm; II. t. 5), 1 nagyobb borostyángyöngy töredéke (II. t. 9), 1 nagyobb és 1 kisebb gömbalakú kéküveg, 1 nagyobb karikaalakú kéküveggyöngyből (II. t. 7, 11, illetve 6). Csongrád városának hunkori településéhez nyújtanak újabb adatokat az Iskola és Mátyás király utcai sírok leletei. Nem kétséges ugyanis, hogy a fenti két lelőhely hunkori. Emellett szól a Mátyás király utcai sír csontvázának sírbahelyezési módja, az ülve eltemetés. Éppen Csongrádon, a laktanya építésekor előkerült sírok túlnyomó részében az ülve, guggolva és állva eltemetett holttestek voltak. így az első ásatás 122 sírja közül 99 sír esetében lehetett a temetkezés módját megállapítani, s ezek közül 33-ban a csontvázakat hanyatt fekve, kinyújtóztatva, 55 esetben guggolva, 5 esetben ülve és 1 esetben állva találták.

9 De ugyanerről a korról tanúskodnak a sír leletei is. így az Iskola utcai sír oldalt lehajlított lábú ezüst fibulái (I. t. 1 a-b, 2 a-b) jellemző mellékletei a korszak sírjainak.

10 Ugyanezt mondhatjuk az I. t. 3. ábráján bemutatott kifli alakú ezüst fülönfüggőről is. Boszporuszi eredetét J. Werner kielégítően igazolta.

11 Jellemzőnek lehet tartani a korszak szempontjából a sír gyöngykészletét is: a különböző színű, néha hullámvonalas inkrustációjú, nagy gömbölyű üveggyöngyök (I. t. 7) együttes előfordulását a kettőskúpos nagyobb karneol és apró üveggyöngyökkel (I. t. 8). Ilyen összetételben gyakoriak a gyöngyök a korszak sírjaiban. A hivatkozott korhatározást jelzi az I. t. 6. számú egyfülű korsócska formájú gyöngy is. Hazai, eddig ismert lelőhelyeinkről ezt a gyöngyformát nem ismerjük. Azonban legújabban közöltek a Ptuj (Poetovio) melletti Zgornji Breg lelőhelyen talált, illetve feltárt sírok leletei között a miénkkel teljesen egyező formájú gyöngyöt.

12 A ptuji sírok üvegedényei, egy-két besimított díszű füles korsó, bronz csatok, hagymafejes fibulák nem hagynak kétséget afelől, hogy legkorábban a IV. század második felére tehető temető sírjairól van szó. Az Iskola utcai sírunk érme, amely nyakék részeként jelentkezett, kopottsága miatt pontosan nem volt meghatározható. Az azonban igen valószínű, hogy a Constantinusok családjának valamelyik császára verette.

13 Ez a IV. század közepét, második felét jelzi. S ha figyelembe vesszük az érem másodlagos rendeltetését, erősen kopott voltát, a sír korát a század legvégére helyezhetjük. A Mátyás király utcai sír korát a már tárgyalt ülve eltemetett csontváza eleve meghatározza, amikor az analógiául említett Laktanya területén feltárt temető körébe sorozza. Ezt a korhatározást támogatják a sír megmaradt nagyobb méretű borostyángyöngyei, továbbá a nagyobb karika és gömbölyű kéküveggyöngyök. Hasonlóan e korszak mellett szól a II. t. 2 a-b. ábrákon bemutatott, bronzból készült fibulafej peremdísz is. A félkorongos, lemezes fejű fibulák kis és közepes nagyságú változatai az alföldi hunkori sírjainknak jellemző mellékletei.

14 9 Párducz 1959, 379. 1. 10 Párducz 1959, 339. 1. 80. ábra. 11 Párducz 1959, 372. 1. 12 I. Mikl-Curk: Casopis za zgadonino in narodopisje NS. II. Maribor, 1967, VI. t. 20. 13 Az érem. meghatározását dr. Bíró Katalin, a MNM Éremtárának tudománj^os dolgozója végezte. Fáradozását itt is köszönöm. 14 Párducz 1959, 339. 1. 78. ábra. 29