A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1968. (Szeged, 1968)

P. László Emőke: Endre Béla festészete

irányult. 1000-1000 koronát összeadva elő is került a szükséges pénz és a telep 1911 decemberében Smurák József aradi műépítész vezetésével meg is alakult. Az alapító művészek egyúttal tervezők is lettek. A tárgyakat külön-külön egyegy művész rajza után alakítják s égetik ki, ezért azok önálló művészi értékkel bírnak. A formatervekbe az írókás asszonyok öntik bele rajzművészetüket, a tökéletes mázakat Krupinszky László készíti. „A mi telepünk szilárdan a vásárhelyi ősiségben áll. Vásárhelyi művészek fogtunk kezet vásárhelyi agyagiparosainkkal".

6 De nem csak a telep megalapítása kívánt lelkes munkát, hanem annak fenntartása, működésének megszervezése is rendkívül sok szálú, nehéz feladat volt. „A gyáripar kiszorítja a népművészetet, nekünk ezt kellene támogatnunk"

7 - írja Endre Béla, s hagyatékában több füzetben részletesen foglalkozik a tennivalókkal. 1912 decemberében nyílik meg a telep első bemutatója s vele együtt Endre Béla tárlata. Mindkettő nagy sikert arat. Ezen a kiállításán körülbelül 120 képet mutat be, az eddigi évek termésének legjavát. Ezek már mind alföldi képek, a Léthe partján mitologikus témakörétől igen messze esnek, témái з Tisza-part, a füzesek, a távoli kis alföldi tanyák, csendes falusi utcák. A meleg fogadtatás bátorságot önt bele s ezentúl már gyakrabban láthatjuk képeit a kiállításokon, rendszeresen bemutatja azokat Makón, Aradon, Szegeden, s természetesen Vásárhelyen. Mi volt az az új eszmény, amely az Alföldre való visszatérése óta lelkesítette a festőt? Tudjuk, hogy utazásai során nem csak a régi korok művészetét ismerte meg, hanem azokat a nagy változásokat is, amelyek az újkor művészetében lejátszódtak. Monet, Cézanne, Van Gogh, Gauguin és a többi nagy franciák festészetét nemcsak becsülte, hanem szerette is. Mégis most nem feléjük fordul, hanem Munkácsy realista festészetéhez. Mi lehetett ennek az oka? Tornyai, Rudnay, Endre Béla de még sokan mások nem követték a nyugati változásokat, bár festészetükben érezhető azok hatása. Ügy hisszük ez hazai viszonyaink következménye. Nálunk ugyanis nem történt meg előzőleg a festészet szétbomlása, a műalkotásokban minden festői tulajdonság együtt maradt, nem vált külön a szín, a vonal, a forma, a kompozíció sem a festőkben, sem a közönségben. Ez nyilvánvalóan kapcsolatban volt a társadalom elmaradottságával, változástól való írtózatával. Ilyen légkörben alakult ki a vásárhelyi nagy mesterek festészete. Művészi hovatartozásuk tehát elsősorban nem egyéni alkatukból eredt, hanem az itthoni műveltség természetének egyenes következménye volt. Az a sokat hangoztatott felfogás tehát, hogy minden elmaradottságnak a müncheni és a német iskolázottság az oka, nem bizonyul helyesnek, festőink Münchenben tartózkodása nem oka, hanem következménye volt festészeti, társadalmi viszonyainknak. Végeredményben tehát mindhárom vásárhelyi mester a magyar valóság elmaradottságát tükrözi. Ez azonban elsősorban nem festői síkon, hanem az emberi részvétben, témában jelentkezik náluk: a szegényember sorsát festik, s azt, ami számukra az életet jelenti, a magyar Alföldet. Érdekes, hogy ez a szegényember iránti részvét kissé a múlt színezetét viseli, Petőfi sugallatát érezni rajta. így az, hogy előzményt keresni Munkácsyhoz fordulnak természetes. Első ilyen jellegű képeiben Endre Béla is szorosan kapcsolódik hozzá témájában és előadásmódjában egyaránt. A Leszámolás-t, első képét, amely témáját a magyar paraszti életből veszi, valószínűleg 1903-ban festette. Tudjuk, hogy a képet még 1904 elején Sze6 Endre Béla feljegyzései — kézirat. 7 Uo. 224