A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1968. (Szeged, 1968)

Csalog József: A betemetett vermekbe való temetkezések kérdése

rülmények között tehát későbbi őskori betemetkezések is lehetnének, ha eltekintenénk a „mellékletektől." A mellékletekkel kapcsolatban azonban komoly ellenvetéseim vannak: Az egyik sír fenekén valamilyen edény szája, illetve szájpereme látszik. Feltételezem, hogy ép, vagy málott Körös-típusú edény része. Azt azonban, hogy sírmelléklet lett volna, nem látom bizonyítottnak. A sírmelléklet ugyanis a halott mellé helyezett edény lett volna és így szája nem kerülhetett volna a sírgödör fenekének nívójába. Az edényt teljes egészében a csontváz mellett és nem alatt kellett volna megtalálni. - Az edény „lesüllyedésére" sem gondolhatunk, mert a csontváz nehezebb részei is a helyükön maradtak. Ez pedig azt bizonyítja, hogy a temetkezés idején a sírfenék talaja már összetömődött és eléggé szilárd volt. - Minden esetre kíváncsian várom az edény fényképét, mert abból is sokra lehet következtetni. Véleményem így is az, hogy az edény a gödör töltelékföldjéhez tartozik. A második „Körös-sír" fényképe hasonló tévedésről tanúskodik: Ennek is volt egy edény „melléklete", de lehet, hogy csak valamilyen fél edényről van szó, amely darabokra törött, s a sír földjében, a csontváz felett feküdt. Ez sem a mellékleteknek megfelelő helyen állt, vagy feküdt, s mindenhogyan azt a benyomást kelti, hogy a sírgödör betemetésekor a visszahányt földdel került megtaláláskori helyére. Az adatok, amelyek általános érvényű szabály megállapítását tennék lehetővé ezidőszerint nagy óvatosságra intenek bennünket. Sok megfigyelés utólagos helyreigazítására sincsen lehetőség, mert a régi leírások zöme hiányos, s mert megszövegezésükkör az ásató valamilyen előre helyesnek tartott elgondolás hatása alatt állott. Az irodalomban nyilvántartott magyarországi Körös-„sírok" feltárása az alföldi őskorkutatás hőskorára esik, s így nem véletlenség, hogy nagyrészük csak azért minősült Körös-sírnak, mert az emberi csontvázat Köröscserepeket tartalmazó gödörben, vagy kultúrrétegben találták. Igen jó példa akad erre a Hódmezővásárhely-bodzásparti 1937-1938. évi ásatás publikációjában,

4 Ebben, a 14. oldalon a következőket találjuk: „A Pap-féle földön négy sírt találtunk. Ezek közül háromban mellékletnélküli zsugorított csontváz volt. Ismerve a Körös-kultúra temetkezési szokásait, valószínűnek látszik, hogy a csontvázak ebbe a kultúrába tartoznak. Ezt bizonyítja az a nagy mennyiségű, töredék is, ami úgy a sírok környékén, mint általában az összes árkokban előkerült." Az a megállapítás, hogy a Körös-kultúra temetkezési szokásait ismerjük, csak feltételezés. Láttuk, hogy Banner a betemetett vermek töltelékföldjében kettesével és hármasával talált csontvázakat is Körös-temetkezéseknek tartotta, sőt azokat is zsugorítottnak nevezte. Kutzian Ida az említett csontvázakat már biztos Körös-leleteknek tartotta.

5 A törmelékanyaggal betemetett gödrökben talált csontvázak eredetének és korának meghatározása nemcsak a Körös-kultúra vonatkozásában problematikus, hanem a Hódmezővásárhely környékén végzett régebbi feltárásokról több más esetben is ez állapítható meg. Kritikai megtárgyalásuk sok év távlatában, ma, amikor általános érvényű megállapításokra törekszünk azért rendkívül fontos, mert az állítólagos Körös-temetkezések zömét is ezen a vidéken, ugyanaz az 4 Banner J. Bádeni sírok Hódmezővásárhelyen, a Bodzásparton, FA. I—

II. (1939) 13— 18, 19—23. 5 Kutzian Ida, A Körös-kultúra. Din. Pann. Ser. II. No 23. 97. 23