A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1968. (Szeged, 1968)

Tóth Ferenc: Rudnay Gyula festőiskolája Makón

A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve (MFMÉ) 1968 RUDNAY GYULA FESTŐISKOLÁJA MAKÓN A makói képzőművészeti kultúra alig több, mint 50-60 éves múltra tekint vissza. 1909 előtt nem voltak értékesebb festmények vagy metszetek még az előkelőbb makói családok birtokában sem. Legfeljebb a vármegye és a városháza nagytermét ékesítette egy-egy akadémikus modorban megfestett arckép. Köztereinket - Kossuth alakját kivéve - nem díszítették szobrok. A népművészet pedig már kiveszőben volt városunkban. Egy Nagy István, vagy egy Károlyi Lajos kizárólag rokoni kapcsolat révén tévedt Makóra. Mégsem volt minden tekintetben ilyen sivár ez a kép, ugyanis szerény körülmények között kezdte bontogatni gyenge szárnyait a makói szellemi élet. Már országos hírűvé kezd válni a főgimnázium, a festői külsejű faszínházban rendszeresen folyik az előadás, Madzsar Gusztáv elbeszéléstárat indít, a helyi történelmi érdeklődés létrehozza a Csanádmegyei Régészeti és Történelmi Társulatot, és különösen élénk, zsibongó a Justh Gyula által vezetett politikai élet.

1 Ilyen körülmények közepette költözik 1907-ben Makóra Espersit János,

2 akinek kezdeményezésére a hódmezővásárhelyi festők nemcsak baráti látogatásra, hanem tárlatok rendezése céljából is egyre gyakrabban fordulnak meg városunkban. 1909. február 2-án nyílt meg Espersit János biztatására az első makói tárlat, Tornyai János gyűjteményes kiállítása. A korabeli sajtóban maga a mester így nyilatkozik: ,,. . . be akarom itt mutatni mindazt, amit 25 esztendő alatt dolgoztam. Haza hozattam az országban és külföldön szanaszét lévő képeimet, amelyeket nem sikerült, azoknak legalább a jó fényképeit iparkodtam megszerezni. Sorozatosan bemutathatván így legelső rajzomtól kezdve legutolsó festményemig mindazt, ami csak életemben a festésre izgatott."

3 A két hétig tartó kiállításon 167 képet állított ki, és oly nagy volt a sikere, hogy a fővárosi sajtó is elismerően foglalkozott vele, megállapítván, egyike a vidéken rendezett legszebb kiállításoknak.

4 A helyi hírlap is elragadtatással jellemzi Tornyai vásznait: „Megelevenedik előttünk az Alföld. Halljuk a madarak éneklését, a Tisza szőke habjainak a mormogása olyan, mint az Alföldön született nóta, megszólal a hazatérő nyár kolompja, érezzük a szelet, amely 1 Tóth Ferenc: Gondolatok a képzőművészeti kiállítás rendezése közben. A makói Múzeumi Baráti Kör Értesítője 1965. 2. sz. 3—4 1. 2 Espersit életére vonatkozóan 1. Péter László: Espersit János (1879—1931) Ismeretlen adatok Juhász Gyula és József Attila életéhez, költészetéhez Bp. 1955 Akadémiai Kiadó. Péter László főleg irodalomtörténeti szempontból jellemzi Espersit munkásságát, de kijelöli helyét a makói képzőművészeti életben is. L. még Magyar Irodalmi Lexikon I. 314, Magyar Életrajzi Lexikon I. 446. 3 Tornyai a kiállításról. Makói Hírlap 1909. február 2. 4 Espersit János: Művészpártolás Makón. Marosvidék 1928. december 25. 205